Az építőipar aktuális kihívásai – mire számíthatnak a szektorban működő vállalkozások 2025-ben?

2025. március 17. - Cégkasszás

Az építőipar a magyar gazdaság egyik meghatározó pillére, amely nemcsak a GDP-hez való hozzájárulásával, hanem a munkaerőpiacra és a kapcsolódó iparágakra gyakorolt hatásával is kiemelkedik. Az ágazat azonban az elmúlt időszakban számos kihívással szembesült: a megrendelések drasztikus visszaesése, a kormányzati beruházások elhalasztása, valamint az építőanyag-piac változásai komoly bizonytalanságot okoznak. A szektor jelentős részét mikro-, kis-, és középvállalkozások teszik ki, így rájuk szintén negatív hatással van a kialakult helyzet.

Az építőipar kiemelt jelentőséggel bír nemzetgazdasági szempontból, hiszen nem csupán a lakás- és infrastrukturális beruházások révén járul hozzá a bruttó hazai termék (GDP) alakulásához, hanem számos kapcsolódó iparág – például az építőanyag-ipar, a logisztika és az ingatlanfejlesztés – működésére is közvetlen hatást gyakorol. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az építőipar részesedése a GDP-n belül évek óta 5-6 százalék körül alakul, ha a kapcsolódó ágazatokat is figyelembe vesszük, ez az arány még magasabb. Az építőipari szektor kiemelt szerepet tölt be a foglalkoztatásban is: több százezer ember számára biztosít munkalehetőséget, miközben a mikro-, kis- és középvállalkozások számára is jelentős piacot teremt. Az építőipar teljesítménye így közvetlenül befolyásolja a gazdasági növekedést: egy dinamikus építési időszak ösztönzi a foglalkoztatást, a lakossági fogyasztást és az ipari termelést, míg egy visszaesés negatív gazdasági hatásokkal járhat.

Az építőipar fejlődése szorosan összefügg a beruházási kedvvel és az állami fejlesztési programokkal. Az olyan nagy volumenű projektek, mint az út- és vasútépítések, az energetikai korszerűsítések vagy a lakásépítési kezdeményezések, hosszú távon is hozzájárulnak a gazdaság stabilitásához.

Gazdasági változásokra érzékeny ágazat

Az építőipar alapvetően érzékenyen reagál a gazdasági környezet változásaira. Gazdasági fellendülés esetén az állami és magánberuházások száma is emelkedik, ami fellendíti a szektort. Amint azonban a gazdasági környezet romlik, az építőipari megrendelések az elsők között kezdenek el csökkenni. A magas kamatkörnyezet, az inflációs nyomás és az állami beruházások visszafogása egyaránt jelentős, negatív hatást gyakorolnak az iparágra.

A jelenlegi helyzetben az építőipar kitettsége több szempontból is megmutatkozik. Pénzügyi oldalról a vállalkozások gyakran hitelből finanszírozzák a projekteket, azonban a magas kamatlábak miatt a finanszírozási költségek drasztikusan megugrottak, ez különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások számára jelentenek komoly kihívást.

További súlyos problémát jelent az állami beruházások visszafogása, hiszen 2024 második felében számos nagy volumenű projektet elhalasztottak vagy finanszírozásukat lelassították. Az infrastrukturális fejlesztések csúszása különösen érzékenyen érinti az építőipar szereplőit, mivel ezek a projektek jelentős munkaerőt kötnek le és hosszú távon stabil megrendeléseket biztosítanak. A nemzetközi piaci hatások sem elhanyagolhatóak: az építőanyagok árának alakulása nagyrészt a globális kereslet és kínálat függvénye. Bár az elmúlt időszakban az árak stabilizálódtak, az olyan alapanyagok, mint az acél, a cement vagy a fa világpiaci mozgásai továbbra is kockázatot jelentenek a hazai kivitelezési költségek szempontjából.

Az építőanyag-iparban szintén nehézséget jelent, hogy a gyártók 40 százalékos kapacitáskihasználtságon működnek, vagyis a termelésük jelentősen visszaesett az alacsony kereslet miatt.

Forrás:https://www.portfolio.hu/ingatlan/20250307/kongatja-a-veszharangot-az-epitoipar-50-kal-kevesebb-a-megrendeles-mi-var-rank-2025-ben-746169

Mindezen tényezők együttes eredményeként a magyar építőipar 2024 végére komoly visszaesést szenvedett el, amelynek hatásai még 2025 első hónapjaiban is érzékelhetőek. A KSH, illetve az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) adatai szerint 2024 végén az építőipari termelés volumene jelentősen csökkent, illetve az építőipari szerződésállomány 50 százalékkal visszaesett, ami különösen a kkv-k számára jelent súlyos problémát.

Cél az építőipar megerősítése

Az építőipar szempontjából az év hátralévő része még várhatóan a bizonytalanság jegyében telik, ugyanakkor folyamatban vannak olyan programok, amelyek lendületet hozhatnak a szektorban. 2024 decemberében jelentették be az új Lakhatási Tőkeprogram indulását, amellyel ingatlanbefektetési alapokon keresztül ösztönzik a lakásépítéseket-és felújításokat. A program egyik fő célkitűzése, hogy Magyarországon évente 25 ezer új lakás megépüljön. Tavaly mindössze 13 ezer átadására került sor, amely az elmúlt években a legalacsonyabb érték, utoljára pedig a 2000-es évek közepén lépte át a 40 ezret az új lakások száma. A program keretében 200 milliárd forintnyi állami támogatást biztosítanak a pályázók számára, amelyet magyarországi ingatlanfejlesztésre kell fordítaniuk.

Az építőipar számára a Lakhatási Tőkeprogram egyik legfontosabb pozitív hozadéka várhatóan az új megrendelések generálása lehet, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, amelyek az elmúlt időszakban jelentős visszaesést tapasztaltak a magánberuházások terén. A program által várhatóan nő az építőipari munkaerő iránti kereslet is, ami a jelenlegi foglalkoztatási problémák enyhítésében is szerepet játszhat. A lakásépítések az építőipari tevékenységek 28-30 százalékát teszi ki, beleértve az új építéseket és a felújításokat is, így ennek bővülése az építési piac mintegy egynegyedére van közvetlen hatással. Ugyanakkor a szakértők hangsúlyozzák, hogy a Lakhatási Tőkeprogram hatásai várhatóan csak 1-2 év múlva mutatkozhatnak meg a tényszámokban.

A lakhatási tőkeprogram mellett az ÉVOSZ kezdeményezése, a hazai építőanyaggyártás fellendítését célzó – „Prémium magyar építőanyag” és „Prémium regionális építőanyag” – védjegyek bevezetése is pozitív hatással lehet a szektorra. Az ÉVOSZ célja, hogy a minőségi magyar építőanyagokat előnyben részesítsék a piacon és ezzel támogassák a hazai gyártókat a külföldi importtal szemben. Az új védjegy nemcsak a fogyasztók számára nyújthat garanciát a megbízható termékek kiválasztásában, hanem ösztönözheti a hazai iparági szereplőket is arra, hogy a belföldi piacot részesítsék előnyben. Ez hosszú távon stabilabbá teheti az építőanyag-ellátást és csökkentheti az árképzési bizonytalanságokat.

Bár az építőipar jelenleg komoly kihívásokkal küzd, a 2025-ben induló állami ösztönzőprogramok és a hazai gyártás támogatása esélyt jelenthetnek a szektor élénkülésére, hozzájárulhat a vállalkozások stabilitásához és az ágazat hosszú távú fenntarthatóságához.

Források: