Magas fokú működési költségracionalizálást javasol a cégeknek az MKB Bank mikro- és kisvállalati üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója. Illés Zoltán arról is beszélt lapunknak, hogy a hitelgarancia intézményének bevonása egyértelműen pozitív tényező a hitelhez jutás szempontjából.
A gazdasági életben, de talán még a hétköznapokban is a legmeghatározóbb téma most az energiaválság. Hogyan gyűrűzik be a krízis a pénzügyek területére?
Azt tapasztaljuk, hogy rendkívül nehéz most – akár csak rövid távon is – megjósolni a jelenlegi helyzet kifutási lehetőségeit, folyamatosan felülvizsgáljuk a várakozásainkat. Nehezítő körülmény, hogy a különböző iparágakon belül is nagyon vegyes a kép, az azonos profilú cégek között is jelentős eltérések lehetnek. Egy biztos: az energiaárak elszabadulása mindenkit érint, viszont nem mindenkit ugyanúgy. Az az étterem például, ami hároméves, rezsit is magában foglaló, fix áras bérleti szerződéssel bír, kevésbé direkt módon tapasztalja a drágulást. Ezzel szemben a rezsit közvetlenül fizető versenytársa a maga bőrén, szinte azonnal érzékeli az árrobbanást. Hiába van azonos ágazatban a két étterem, a helyzetük mégis merőben más. Hasonló extremitás az iparágak többségében is megfigyelhető.
Azt esetleg látják, hogy mikor tisztulhat a kép?
A következő 3-4 hónap, vagyis a téli időszak kritikus lesz – erre a periódusra várjuk a mélypontot. A jövő év második fele már akár pozitív trendet is mutathat a reményeink szerint. Ekkor mérhető majd fel, ki hogyan vészelte át ezt az időszakot. Ebben fontos elem, hogy mely szereplők tudnak hozzányúlni a költségstruktúrájukhoz, vagy kik tudják inkább áthárítani az ügyfélkörükre a növekvő költségeiket. A végletekig nem lehet ugyanis áthárítani. Az a megfigyelésünk, hogy minél kisebb cégméretről beszélünk, annál jellemzőbb, hogy gyengül az érdekérvényesítő képesség.
Logikusnak tűnik, hogy ilyen körülmények között a hitelek iránti igény is megcsappan.
Egyfelől a mindennapi működéshez kapcsolódó finanszírozási megoldások, mint a folyószámlahitelek vagy a forgóeszközhitelek továbbra is keresettek. Ez érthető: a fennálló állományt fent kell tartani, illetve a működési költségek növekedése addicionális hitel - igényeket is indukálhat. Ugyanakkor élesen elválnak egymástól a támogatott és a piaci konstrukciók, és nem meglepő módon még inkább a támogatottak kerülnek előtérbe. Így jelenleg a Széchenyi Kártya Program viszi a prímet. A beérkező hiteligények nagy százaléka ehhez a programhoz kapcsolódik, mivel az árazási kondíciói jóval a piaci szint alatt vannak. Ebben nem is várok fordulatot rövidtávon.
De könnyen hozzáférhetők ezek a támogatott hitelek?
Kifejezetten széles beengedési feltételrendszer jellemző rájuk, tehát nem nehéz beleférni sem például a folyószámla-, sem a likviditási hitel feltételeinek kereteibe. Aki tehát teljesíti a kritériumokat, az ezeket a konstrukciókat keresi, mivel nem lehet versenyezni a kínált kamatszinttel. A piacon jelenleg jóval 10 százalék fölötti kamatok vannak, míg a támogatott hiteleknél egyszámjegyű kamatszinttel lehet számolni. Nem összevethető a kettő. De nyilván, ha valaki mégis kihullana a rostán, akkor választhat a piaci termékek közül. Természetesen az MKB Bank saját fejlesztésű termékpalettát is működtet.
Mondana néhány jellemző kritériumot a támogatott hitelek esetében?
Nyilván több feltételt is támasztanak, de kettőt mindenképpen kiemelnék. Az egyik a tartós veszteséges működés esetén fennálló kizáró ok. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy ha a hiteligénylő egymást követő 2-3 évben mínuszban zár, akkor nem tekinthető biztosítottnak a visszafizetés forrása, ezért nem finanszírozható a cég. A másik a hitel nagyságrendjének szabályozása. Ökölszabály szerint az éves árbevétel legfeljebb 25 százalékáig terjedhet például a folyószámlahitel maximuma. Ha valakit ez korlátoz, és ennél nagyobb kölcsönre lenne szüksége, akkor akár kombinálhatja a támogatott hitelt a piacival.
Ott maradt félbe az eredeti felvetés, hogy vajon a hitelezésben lecsapódtak-e már a negatív gazdasági kilátások?
A beruházásokban egyértelmű a visszaesés. Ezeknek az igényeknek az aránya jóval magasabb volt 1-3 éve, mint jelenleg. Most is vannak viszont jó projektek és célok, vagy éppen olyan vállalkozások, amelyeknek van kedvező beruházási opciójuk. Azonban a nagy többség, 80 százalék a likviditási konstrukciókat keresi.
A hitelgaranciaintézmények által nyújtott készfizető kezesség hogyan segíti magát a hitelezést?
Egyértelmű pozitívan. Az államilag támogatott termékek mögött, mint például az említett Széchenyi Kártya Program, jellemzően automatikusan megjelenik a garantőrintézmény. Ez plusz biztonságot ad. A banki döntéshozatalban komoly előny az intézményi kezesség bevonása, mert így jóval erősebb a biztosítéki struktúra. De az ügyfelek esetében is pozitív a hatása, hiszen saját tárgyi fedezetet tud helyettesíteni, ami akkor jön különösen jól, ha a bank számára nem lenne elégséges az ügyfél által felmutatott fedezet. Ha nem konstrukciós, hanem egyedi hitelről van szó, akkor is mindig opció a hitelgarancia-intézmény bevonása.
Milyen tanáccsal látná el a mikro- és kisvállalatokat a következő időszakra?
Fókuszáljunk a működési költségek racionalizálására! Itt az idő erősen átvilágítani a céget, hogy hol lehet megtakarítani. De ne a leépítés legyen az elsődleges válasz, hiszen ezenfelül is számos terület van, ahol költségcsökkentést lehet elérni. A banki szolgáltatásokat is érdemes áttekinteni: van-e kedvezőbb számlacsomag a jelenleginél, akár az adott bankon belül is. Érdemes megvizsgálni a vevő-szállítói kapcsolatokat, újratárgyalni akár a fizetési határidőket is, valamint a fennálló hiteleket kiváltani jobb konstrukciókra, ha elérhetők ilyenek. Amin lehet, spóroljanak, hogy az így keletkező megtakarítást fel lehessen használni az energiaoldalon keletkező többletköltség kiegyenlítésére.