Jelentősen hozzájárultak a magyar munkaerőpiac válságállóságához a jegybanki és kormányzati hitelprogramok, melyek nélkül sokkal rosszabb eredményekkel vészelte volna át a válságot Magyarország – derül ki egy friss tanulmányból, ami a Közgazdasági Szemlében jelent meg. A szerzők vizsgálatai alapján a kedvezményes forrással élő vállalkozások foglalkoztatása sokkal kedvezőbben alakult a koronavírus-járvány és a válság alatt.
Egyszerre nyomta a gázt a jegybank és a kormány
A világjárvány kitörésekor 2020 tavaszán korábban sosem látott mértékű gazdaságélénkítés indult a világban, szinte minden jegybank és kormány jelentős összeget pumpált a gazdaságba, hogy minimalizálják a károkat. A karanténintézkedések és a szociális távolságtartási szabályok 2020 tavaszán rendkívül gyorsan és mélyrehatóan alakították át a gazdasági szereplők viselkedését, számos ágazat működése átmenetileg teljes mértékben megállt – olvasható Drabancz Áron, El-Meouch Nedim Márton és Lang Péter tanulmányában, ami a Közgazdasági Szemle legutóbbi számában jelent meg.
A szerzők kiemelik, hogy a 2007–2008-as gazdasági válsággal szemben a döntéshozók a gazdasági kihívásra összességében rendkívül laza költségvetési és monetáris politikával válaszoltak, Európában több országban is példátlan mértékű, a GDP 10 százalékát is meghaladó gazdaságvédelmi programokat fogadtak el. Ezen programok keretösszegei legnagyobbrészt hitelgarancia-programokhoz kapcsolódtak, de jelentős volt az adókedvezményeken, illetve azonnali költségvetési kiadásokon keresztüli transzfer mértéke is.
A gazdaságvédelmi programokon belül a vállalati szektort is számos intézkedéssel segítették a gazdasági döntéshozók: a reálgazdaság életben maradása érdekében az Európai Unió sok országában vállalati kedvezményekkel és bértámogatási programokkal támogatták a vállalatok működését. Emellett a hitelezést tekintve – három országot leszámítva – az Európai Unió minden egyes tagállamában valamilyen mértékű hiteltörlesztési moratóriumot is bevezettek az adósok átmeneti likviditási problémáinak enyhítéséért, továbbá nagy volumenű garanciaprogramokkal próbálták anticiklikus módon segíteni a vállalati hitelezés fenntartását.
A programok eredményesnek tekinthetők két területen: a GDP visszaeséséhez képest a munkaerőpiaci alkalmazkodás relatíve visszafogott volt, míg a vállalati hiteldinamika a válságos év ellenére is jelentősen növekedhetett az Európai Unióban, bár ehhez a moratóriumok technikai, állományfenntartó hatása is érdemben hozzájárulhatott.
Itthon is ez mentette meg a gazdaságot
A fenti tendenciák Magyarországon is megfigyelhetők: vélhetően részben a komplex gazdasági programcsomag hatására a vállalati hiteldinamika 2020 végén is közel két számjegyű pozitív növekedést mutatott, míg az év végén a foglalkoztatottak száma mindössze 40 ezer fővel csökkent az előző év azonos időszakához képest – világít rá a tanulmány. A közel két számjegyű magyar vállalati hiteldinamika fennmaradásához – a koronavírusra válaszul bevezetett hiteltörlesztési moratórium mellett leginkább – a nagy volumenű jegybanki és állami hitelprogramok járulhattak hozzá, amelyek 2020-ban az új hitelkibocsátás nagyságrendileg feléért feleltek. A programok elsődleges célja a hitelezés drasztikus leállásának, illetve összeomlásának (credit crunch) megelőzése volt, azonban másodlagos hatásként a vállalatokat munkavállalóik megtartásában is ösztönözhették.
A jegybank már egy kipróbált hitelprogram kereteire támaszkodhatott a koronavírus-járvány negatív reálgazdasági hatásainak ellensúlyozásához. A Monetáris Tanács 2020. április 7-én döntött a Növekedési Hitelprogram Hajrá! elnevezésű program 2020. április 20-i elindításáról, amely döntés alapján a kis- és középvállalati szektor vállalatai 1500 milliárd forint értékben nyújthattak be igényt kedvező és kiszámítható kamatozású hitelforrásra. Emellett a koronavírus-járvány okozta válságra válaszul még három további támogatott hitelprogramot vezettek be:
- Május 15-én indult négy új Széchenyi Kártya-program (SZKP) hitelkonstrukció, amelyek közel nulla százalékos kamat mellett váltak elérhetővé a kis- és középvállalatok számára.
- Az MFB-csoport 2020. április 22-én átfogó gazdaság-újraindítási hitel-, tőke és garanciaprogramot4 indított: a hitelprogramokat hozzávetőlegesen 467 milliárdos, míg a garanciaprogramokat közel 700 milliárdos keretösszeggel jelentették be.
- Az Eximbank Zrt. kárenyhítő hitelprogramját május 5-én jelentették be, amely a gazdasági nehézségekbe kerülő exportáló vállalatok számára biztosított kedvezményes finanszírozást.
Ezek a programok összességében közel 2000 milliárd forint keretösszeggel álltak rendelkezésre. A volument jól érzékelteti, hogy ez a 2019-es év teljes vállalati hitelkibocsátásának nagyjából 70 százaléka.
Eredményeink alapján a koronavírus-járvány hatására bevezetett jegybanki és állami hitelprogramokat igénybe vevő, öt főnél nagyobb vállalatok létszámváltozása szignifikánsan kedvezőbben alakult 2020 márciusa és decembere között, mint a hasonló, ám a programokat nem kihasználó vállalatok foglalkoztatottsága – olvasható a tanulmány legfontosabb megállapításában. A mért hatás legnagyobb mértékben a Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá!, a beruházási hitelek, illetve a kisvállalkozások tekintetében mutatható ki – teszik hozzá.
A pandémiás helyzet okozta gazdasági problémák enyhítését célzó, 2020-ban indított Garantiqa Krízis Garanciaprogram népszerűsége továbbra is magas, az adatok azt mutatják, hogy hazai kkv-k külső forrásbevonásához a Garantiqa kezességére 2021-ben mindvégig szükség volt és a továbbiakban is szükség lesz. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében garantált idei hitelek állománya a nyár végére elérte az 1270 milliárd forintot, a társaság teljes kezességvállalási portfoliójához kapcsolódó hitelek állománya pedig megközelítette a 2200 milliárdot.
A szerzők vizsgálata alapján a támogatott hitelprogramok addicionális hitelfelvételt eredményezhette a tényellentétes állapothoz képest, amelyek leginkább beruházási célú hitelfelvételek lehettek.
