Az elmúlt években fontos változás történt a magyar gazdaságban: 2016 előtt a magyar gazdaság növekedése elsősorban munkaintenzív módon ment végbe, vagyis a foglalkoztatottság nőtt, azóta viszont a mélyponton lévő munkanélküliség mellett újraindult a termelékenység bővülése is – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberben megjelent inflációs jelentésében. Ez pedig azt jelenti, hogy az utóbbi két-három évben megint egyre hatékonyabban működnek a cégek a munkaerőpiaci tartalékok kimerülésével. 

Mi hajtja a gazdaságot?

Az elmúlt néhány év két fontos szakaszra bontható a magyar gazdaság szempontjából: a 2010-et követő munkaerőpiaci fordulat hatására fokozatosan javultak a foglalkoztatási mutatók, a munkanélküliség történelmi mélypontra csökkent, jelentős korábban inaktív csoportot sikerült bevonni a munkaerőpiacra például a közmunkaprogramok segítségével. 

2013 és 2016 között a gazdaság növekedése munkaintenzív módon ment végbe, a GDP növekedése a foglalkoztatás bővülésével járt együtt. Ez egyben azt is jelentette, hogy a munkatermelékenység (egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték emelkedése visszafogott volt – állapították meg a jegybank szakértői. 

Az elmúlt években aztán a teljes foglalkoztatás közeli állapot elérésével a termelékenység bővülése újraindult. A hazai GDP növekedését a kedvező munkaerőpiaci folyamatok hatására emelkedő lakossági fogyasztás mellett a beruházások is érdemben támogatták. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2017-ben és 2018-ban is közel 20 százalékkal bővült, így a tavalyi évre a beruházási ráta historikusan legmagasabb szintjére (25,5 százalék) emelkedett. 

Mindez azért fontos, mert általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a gazdasági konjunktúra felívelő szakaszát a munkatermelékenység emelkedése jellemzi (Kaldor-Verdoorn-szabály). A munkatermelékenység az elmúlt években átlagosan közel 2,5 százalékkal bővült, ami lényegében megfelel a régiós országok átlagának és érdemben meghaladja a fejlett európai országokban megfigyelt növekedési ütemet. Érdemes kiemelni, hogy a termelékenység növekedése a foglalkoztatás további bővülése mellett valósult meg az elmúlt időszakban. A régiós országok közül egyedül Csehországban és Szlovákiában emelkedett a nemzetgazdasági létszám az elmúlt időszakban, ugyanakkor ezekben az országokban a termelékenység bővülése jelentősen elmaradt hazánkétól. 

Hosszútávon a magyar cégeknek is változni kell

Láthattuk a fentiekből, hogy a foglalkoztatás növekedése a továbbiakban nem lehetséges, hiszen „elfogyott” a munkaerő a magyar gazdaságban, sőt egyre hangsúlyosabban a munkaerőhiányról számolnak be a cégek. Vagyis a jövőben a termelékenység növelésére kell összpontosítani, hogy a gazdaság fenntartható növekedése felé mozduljunk el. Ez a versenyképesség javításán keresztül valósulhat meg, ez lesz a következő évek kulcsa. 

A munkaerőhiány miatt az MNB kiemeli, hogy fontos lenne a tőke- és tudásintenzív növekedési modellre történő átállás a jelenlegi munkaintenzív modellről. Vagyis kevesebb munkaerővel kellene megpróbálni több nemzeti összterméket előállítani. Ehhez pedig szükség van a magyar vállalati szektor reformjára is. 

Mit tehetnek a kkv-k?

A jegybank elemzése szerint a termelékenység emeléséhez részben a vállalati dualitáson keresztül vezet az út, a legnagyobb tartalék ugyanis a magyar kkv-szektorban azonosítható. Kiemelik, hogy a kkv-k szerepe meghatározó a gazdaságban, hiszen az összes magyarországi cég 99 százaléka ebbe a körbe tartozik, a foglalkoztatottaknak pedig több mint a hetven százaléka dolgozik náluk. Ugyanakkor a GDP-nek csak kevesebb mint a felét állítják elő. 

Jelenleg a kkv-k termelékenysége csak kétharmada a nagyvállalatokénak, de megkezdődött a felzárkózás – emeli ki az MNB. Az elmúlt években ugyanis a nagyvállalatok munkatermelékenysége fokozatosan mérséklődött, 2017-ben összességében több, mint 10 százalékkal maradt el a 2010-es értékétől. Mindeközben a kkv-k termelékenysége javult, a kisvállalkozások egy főre eső hozzáadott értéke 2017-ben közel 10 százalékkal haladta meg a 2010-es értékét (3-29. ábra, bal panel). 

A munkatermelékenység ágazati alakulásában is változás ment végbe az elmúlt években. 2013 és 2016 között a termelékenység visszafogott emelkedése elsősorban az iparhoz és – a kifejezetten változékony hozzáadott értékű –mezőgazdasághoz kötődött, az elmúlt években azonban a munkatermelékenység közel 2,5 százalékos átlagos bővüléséhez az ágazatok széles köre hozzájárult (3-29. ábra, jobb panel). 

A kkv-szektor termelékenységének emelése és a vállalati dualitás oldása tehát kiemelt jelentőségű a nemzetgazdasági termelékenység javulásában. A kkv-k alacsony termelékenységének hátterében olyan problémák állnak, mint az elaprózódott vállalati szerkezet, a kevés exportáló kkv, a menedzsment képességekben érzékelhető hiányosságok és a szektor alacsony technológiai felkészültsége.

A szektornak a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelnie a méretgazdaságossági előnyök kihasználására és fel kell készülnie a generációváltásra, továbbá a fejlődésének mérföldköve lehet a vállalkozói attitűd megváltozásában rejlő potenciál kihasználása, illetve a magasabb innovációs képesség – amihez a digitalizáción keresztül vezet az út – világít rá a jegybank.

A kkv-k termelékenységének javulásában segíthet a minél szélesebb finanszírozási paletta, így a hitelgarancia intézménye is, hiszen ezzel olyan magyar vállalkozások is forráshoz juthatnak, és bővíteni tudnak, melyek egyébként nem lennének hitelképesek.