Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Gombamód szaporodnak az egyéni vállalkozók Magyarországon

2019. július 25. - Cégkasszás

2018 végén összesen 1,76 millió vállalkozás volt Magyarországon, ennek a hetven százalékát önálló vállalkozók tették ki – derül ki a KSH Magyarország 2018 című kiadványából. A részleteket megnézve jórészt az elmúlt évek trendjei folytatódtak, nem történt forradalmi változás a magyar vállalkozói szférában. 

 

Hány vállalkozás van Magyarországon?

Összesen 1,9 millió gazdasági szervezetet regisztrált 2018 végén a KSH, ez 2,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi számot. A költségvetési szerveket, nonprofit intézményeket és egyéb szervezeteket leszámítva 1,76 millió volt a vállalkozások száma, ami hasonló mértékű, 2,2 százalékos bővülést mutatott. 

A vállalkozói szféra legnagyobb szeletét továbbra is az önálló vállalkozók tették ki, tízből hét magyar vállalkozás ebbe a korba tartozott. Ráadásul a regisztrált vállalkozások számának növekedését is ők okozták, hiszen egyetlen év alatt 3,9 százalékkal lettek többen. Az önálló vállalkozásokon belül majdnem 10 százalékkal, 494 ezerre nőtt az egyéni vállalkozók száma. Ennek oka a statisztikai hivatal magyarázata szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) korábbi bevezetése és a vállalkozók szélesebb köre által választhatóvá tétele, valamint a társas vállalkozások számára előírtnál egyszerűbb adminisztráció volt. 

A társas vállalkozások összesítése alapján elmondható, hogy tavaly több részvénytársaság született, a kft-k és a betéti társaságok száma viszont csökkent. A kft-k esetében ez évek óta megfigyelhető tendencia, amit jórészt az okozhatott, hogy 3 millió forintra visszaemelték a kötelező törzstőke nagyságát – mutat rá a KSH kiadványa. Persze még így is kft-ből van a legtöbb, több mint 376 ezer.

Hol vannak a magyar cégek?

Nem meglepő módon a legtöbb magyar vállalkozás székhelye Budapesten és Pest megyében van, főleg a társas vállalkozások koncentrálódnak erőteljesen ezen a területen, az önálló vállalkozásoknál egyenletesebb az eloszlás. 

nevtelen1.png

 

A kimutatás szerint a társas vállalkozások legnagyobb része a kereskedelemben tevékenykedett, arányuk 23 százalék volt, mellettük ki lehet emelni a tudományos és műszaki tevékenységet 18 százalékos súllyal. Érdekesség, hogy a nagy súlyú feldolgozóiparban mindössze a cégek 8 százaléka tevékenykedett, azonban abban a szektorban jellemzően a legnagyobb vállalatok vannak, ez indokolja kiemelt gazdasági súlyukat. Az önálló vállalkozások esetében mások az arányok, a szervezetek több mint harmada a mezőgazdaságban koncentrálódott, emellett jelentős volt az ingatlanszektor súlya a nagy ingatlanközvetítői hálózat miatt. 

nevtelen2.png

Több mint 120 ezer új vállalkozás született

A KSH éves kimutatása szerint tavaly 126 ezer új vállalkozást jegyeztek be, ez 4 százalékkal haladta meg a 2017-es adatot. Az újonnan regisztrált vállalkozások száma mind a társas, mind az önálló vállalkozások körében nőtt. A társas formában bejegyzett, közel 28 ezer új vállalkozás 3,3, a nagyobb hányadot képviselő önálló vállalkozóké 4,2%-kal több volt az egy évvel korábbinál.

A társas formákban létrejött vállalkozások által a kereskedelem, az építőipar, valamint a tudományos és műszaki tevékenység volt a leggyakrabban választott terület. Az újonnan bejegyzett önálló vállalkozók számának növekedése az egyéni vállalkozók aktivitásának köszönhető. Az egyéni vállalkozók tevékenységválasztásában a tudományos és műszaki tevékenység, az építőipar és az egyéb szolgáltatás volt a legpreferáltabb terület.

A KSH kimutatása szerint 2018 végén szinte az összes magyar vállalkozás kkv-nak minősült, 99 százalékos volt a számarányuk. Ezek legnagyobb része, majdnem 95 százaléka mikrovállalkozásnak minősült. 

Természetesen bár a kkv-k gazdasági súlya jelentős, számarányuknál kisebb. A foglalkoztatásban a részesedésük 65 százalék volt, közel kétmillió embernek adtak munkát, hozzáadott értékben a magyar GDP 44 százalékát állították elő 2017-ben, míg a beruházásokban 31 százalékos volt a súlyuk. Az exportban viszont mindössze 16 százalékos részesedést értek el. 

A fenti számok két dologra mutatnak rá: egyrészt arra, mennyire fontos a magyar kkv-szektor minden szempontból, a finanszírozást tekintve is, másrészt arra, hogy lehetnek még jelentős tartalékok a szektor exportösztönzésében. Utóbbihoz arra lenne szükség, hogy ezek a cégek be tudjanak kerülni a nagyvállalatok beszállítói láncaiba. Finanszírozási szempontból a klasszikus banki termékek mellett egyre nagyobb szükség lehet például a hitelgarancia intézményére. 

nevtelen3.png

 

A kkv-k gazdasági ágakon belüli szerepvállalásában jelentős a különbség. 2017-ben is kiemelkedő volt a hozzájárulásuk számos szolgáltatóág (pl. az oktatás, az egészségügyi szolgáltatás, az ingatlanügyletek, a vendéglátás, a tudományos és műszaki tevékenység), továbbá az építőipar és a mezőgazdaság teljesítményéhez.

A vállalkozásarányos fajlagos teljesítménymutatók alapján a kkv-k általában a gazdaságilag fejlettebb térségnek számító, vagy kiterjedt beszállítói hálózattal együttműködő ipari tevékenységet folytató megyékben erősebbek. Az egy kkv-ra jutó árbevétel Budapesten, BácsKiskun és Pest megyében, a vállalkozásarányos fajlagos hozzáadott érték Budapesten, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében, a fajlagos beruházásérték pedig Bács-Kiskun és Pest megyében, valamint ugyancsak a fővárosban volt a legmagasabb.

A bejegyzés trackback címe:

https://cegkassza.blog.hu/api/trackback/id/tr6414980088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.