Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Mi a baj a magyar kkv-kkal? Az OECD megpróbálta megfejteni

2019. június 24. - Cégkasszás

Új kiadvánnyal jelentkezett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), mely a kis- és közepes vállalatok helyzetét elemezte többek között Magyarországon is. Azt elismerik a nemzetközi szakemberek, hogy fontos szerep hárul a gazdaságban a kkv-kra, de több probléma i s sújtja őket.

 1931161-min.jpg

Figyelni kell a kkv-szektorra, a gazdaság motorjára

A kis- és közepes vállalatok a tagországok többségében komoly természetes húzóerői lehetnek a gazdaságnak, hiszen az egyéni vállalkozásokkal együtt ezek az összes vállalkozás mintegy 99 százalékát adják, a munkahelyek 60 százalékáért felelnek és a GDP 50-60 százalékát állítják elő – kezdődik az OECD jelentésének bevezetője. Már ezekből a számokból is látszik, hogy komoly szerep hárulhat ezekre a cégekre, ráadásul a tapasztalatok alapján sokkal inkább hozzá tudnak járulni a fenntartható és mindenki számára érezhető (inkluzív) gazdasági növekedéshez. Emellett a legkisebbek segíthetnek abban, hogy a gazdaság és a társadalom világszerte alkalmazkodjon a nagy átalakulásokhoz, mint amilyen a digitalizáció, a globalizáció, az elöregedés vagy a környezetvédelem.

Éppen a fentiek miatt van most talán minden eddiginél nagyobb szükség arra, hogy elemezzük és megértsük a kkv-k sikerének titkát és igényeiket. Az OECD kiadványa most nemzetközileg összehasonlítható módszertannal próbál tanácsokat adni a kormányoknak abban, hogy tudják fejleszteni a kisvállalkozói kört.

Persze nem lehet a kkv-ket sem egy kalap alá venni, hiszen lényeges különbségek lehetnek. Bizonyos szektorokban például egy kis vállalat akár hatékonyabb is lehet, mint nagyobb versenytársai. 2010 és 2016 között például az IT-szektorban működő kkv-k szinte minden országban növelni tudták szerepüket a foglalkoztatásban és a gazdasági termék előállításában.

 

Mi a helyzet Magyarországon?

Minket természetesen a legjobban az érdekel, mit gondol a nemzetközi szervezet a magyar kkv-k helyzetéről. Az elemzésben több szempontot vizsgáltak meg, elsőként kiemelték, hogy a magyar bürokrácia még mindig jelentősen megnehezíti a vállalkozások dolgát, ez lehet a reformok egyik fontos területe a jövőben. Emellett gyengén teljesítünk a digitális közszolgáltatások területén, ezeket a bürokratikus rendszereket a magyar kormány is megreformálná, például létrehoznának egy olyan vállalkozói portált, melyen az összes fontos közszolgáltatáshoz hozzáférhetnének a cégek.

A szervezet kiemeli, hogy ugyan a magyar kisvállalatok részvétele erőteljes a globális beszállítói láncokban, az elektronikai- és autóiparban komoly beruházások voltak, így a jövőbeli beágyazottság nem ennyire erős még. Ennek javítását szolgálja a kormány beszállítói programja, mely olyan nagyvállalatokat támogat, melyek magas hozzáadott értékű terméket előállító kkv-kat, javuló termelékenységet és modern technológiákat használnak.

Az infrastruktúra kapcsán az OECD kiemeli, hogy az ICT-beruházások és a szélessávú mobilkapcsolat elterjedése egyelőre alacsony Magyarországon. Ennek javítására is történtek már kormányzati lépések, emellett a kkv-k energiahatékonyságát is támogatják, illetve az elektromos autók beszerzésére is lehet pénzt igényelni 2016 óta.

Pénzügyi szempontból a legfontosabb kérdés, hogy a magyar cégek hozzájutnak-e a megfelelő finanszírozáshoz. A válság óta a GDP 23,4%-áról 19,5%-ra esett a kkv-hitelek állománya. A szervezet friss adatai szerint volatilis a vállalati hitelezés, illetve csökkent a bizalom a pénzügyi szektorral szemben. Ráadásul az új kkv-hitelek kétharmada rövid futamidejű. Az OECD szakemberei kiemelik, hogy a vállalkozások hitelhez jutásának egyik fő támogatója az MNB, mely több programot is indított már ennek érdekében. A jegybank legújabb programja, az NHP+ pedig már a hosszú futamidejű hitelek kihelyezését részesíti előnyben. Kiemelik, hogy a kockázati tőkepiac is fejlődik elsősorban a Jeremie-pénzeknek köszönhetően. A finanszírozáshoz jutásban lehet a jövőben egyre nagyobb szerepe a hitelgaranciának is, az eszköz elterjedése biztonságosabbá tehetné a vállalati hitelezést.

A pénzügyi források mellett legalább ennyire fontos lenne a munkaerőhöz való hozzáférés, azonban a szervezet kiemeli, hogy a felnőttképzés nemzetközi összehasonlításban egyelőre gyenge a magyar piacon. Egy felmérés szerint a magyar munkavállalók mindössze 23%-a vett részt valamilyen képzésben, a kkv-k esetében pedig ez az arány még alacsonyabb, 15% volt. A problémát a kormány is igyekszik orvosolni, egyre több a kifejezetten vállalkozóknak szóló képzés. Az alábbi ábrán láttszik, hogy szinte minden vállalatcsoportban el van maradva a képzés Magyarországon, de a kkv-knál a legalacsonyabb ez.

 image1.png

A bejegyzés trackback címe:

https://cegkassza.blog.hu/api/trackback/id/tr414908960

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.