Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Több magyar kkv-t vinnének a tőzsdére

2018. november 09. - Cégkasszás

A közelmúltban jelent meg az első két „fecske” a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tavaly létrehozott középvállalati piacán, az Xtrenden. Konkrét részvénykibocsátás egyelőre nem történt, valószínűleg a tőzsde vezetése is nagyobb érdeklődést szeretne a kedvezményes és egyszerű forma iránt, a többség számára ismeretlen középvállalatok új színfoltot jelenthetnének.

blur-1853262_340.jpg

 Az első próbálkozók

 Szeptember végén a Megakrán Nyrt., majd októberben a Cybergastro Zrt. regisztráltatta magát a BÉT Xtrend piacán, így megjelent az első két jelentkező ezen a 2017-ben létrejött középvállalati platformon. A Megakrán daruzási szolgáltatásokkal foglalkozik, emelőberendezéseket és teherautókat ad bérbe, míg a Cybergastro a Kajahu nevű szolgáltatást üzemelteti, ami ételrendelést takar.

 A két cég belépésével elindult az Xtrend piac, amit kimondottan a közepes vállalatoknak indított a tőzsde 2017-ben, hogy ezeknél a vállalatoknál reális alternatíva legyen a forrásbevonásra a tőzsde. Amellett, hogy folyamatosan várják a jelentkezőket, a BÉT sem tétlenkedik, évente összeállítanak egy ötvenes listát az ígéretes középvállalatokról, mellyel nem titkolt céljuk, hogy akár a tőzsde jelenlétet is promotálják feléjük.

 De miért jó az Xtrend?

 Az új Xtrend piacot elsősorban azoknak a cégeknek találták ki, melyek belátható időn belül forrásbevonásban gondolkodnak elsősorban növekedési terveik miatt, viszont az eddigi tőzsdei szabályok túl nagy terheket róttak volna rájuk. Ezeknek a vállalkozásoknak ugyanis már a méretüknél fogva is nehézséget okoz például egy kibocsátási tájékoztató összeállítása vagy negyedévente egy gyorsjelentés publikálása.

 A középvállalatokra szabott platformon ezeken a szabályokon próbáltak enyhíteni. A bevezetéshez nem kell például a jegybank által jóváhagyott tájékoztatót benyújtani, 5 millió eurós határig elég csak egy egyszerűsített információs dokumentum. A számviteli szabványoknál nem követelik meg a nemzetközi IFRS használatát, ami szintén könnyebbség lehet, emellett nem elvárás a nyilvános tranzakció, zártkörű részvénykibocsátást is végrehajthatnak a cégek. Ez azért fontos, mert sok cég számára a részvénypiac az ismerkedéssel kezdődik, barátkoznak a környezettel, hogy aztán később akár egy nyilvános kibocsátás is sikeres lehessen, amikor már ismerik a potenciális befektetői kört és a résztvevőket. A „hagyományos” piaccal szemben ugyanakkor elvárás egy kijelölt tanácsadó szerepeltetése, aki segít beilleszkedni a tőzsde világába.

 Adózási szempontból is vonzó lehet az Xtrend piac, hiszen így a cégek részvényeit akár tartós befektetési számlára is meg lehet venni, amihez öt év után adómentesen juthatnak hozzá. „A hazai kis és középméretű vállalatok külső finanszírozási szerkezete többnyire hitelen alapul. Az utóbbi években európai uniós kezdeményezések révén lehetőség nyílt középvállalatoknak tőke ágon forráshoz jutni különböző kockázati tőkealapokon keresztül. Mégis, számos középvállalat nem szívesen von be olyan tulajdonosokat, akik aktívan részt szeretnének venni a cég mindennapi működésében, ahogyan az a kockázati tőkebefektetéseknél jellemző. A nyilvános működés lehetővé teszi, hogy a tőkebevonás során a vállalat egy szórtabb befektetői szerkezetet építsen ki, és a tulajdonosi irányítást csak az általa meghatározott mértékben adja át az új befektetőknek, ehhez nyújt segítséget a BÉT Xtend” – olvasható a piaccal kapcsolatban a tőzsde honlapján.

 Persze a forrásbevonás módjait a legtöbb cég kombinálja, ugyanakkor a tőzsdei jelenlét a hitelfelvételnél is előnyt jelenthet, hiszen a bankok szívesebben és olcsóbban hitelezhetik azokat a cégeket, melyek vállalják a tőzsdére lépés szabályait, ezzel erősödik a bizalom irántuk.

 A fentiek mellett márkaépítésre is hasznos lehet a tőzsde, hiszen a nyilvánosan kereskedhető cégekkel a média is foglalkozik, így könnyebb brandet építeni. A tőzsdére lépés támogatói szerint egy vállalat hatékonysága is nő azzal, ha bevezetik a piacra, hiszen ez nagyobb pénzügyi fegyelmet követel meg.

 A végső cél az lenne, hogy egyes cégek aztán az Xtrend piacról kilépve a Standard vagy a Prémium kategória tagjai legyenek a BÉT-en.

 Még anyagi támogatást is adnak

 A felsorolt előnyök mellett további ösztönző a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, mely a potenciálisan tőzsdeérett cégeknek nyújt támogatást a bevezetéshez. Az alap teljes futamideje 12 év, jellemző kihelyezési időszak (befektetési időtáv a céltársaságokban) 5 év. A jellemző befektetési méret 1 milliárd forint (állami és magántőke befektetési összegét együttesen tekintve). A maximális befektetési méret vállalkozásonként maximálisan 15 millió euró. A magántőke bevonását várhatóan további ösztönző elemek támogatják majd – olvasható a BÉT oldalán.

 A tőkebefektetés felhasználási céljai között megjelenik a vállalati pénzügyi tanácsadók költségeinek finanszírozása az alap által (a papírok tőzsdére vitelével kapcsolatos költségek), valamint szintén az alap által megfinanszírozott pénzügyi és jogi átvilágítással kapcsolatos költségelemek.

 Mibe kerül ez a cégeknek?

 Az Xtrend piacra való belépés egyszeri költsége 300 ezer forint, ez tartalmazza az információs dokumentum jóváhagyását is, ezen felül van évente 300 ezer forint forgalomban tartási díj és a tanácsadó évi 500 ezer forintos költsége.

 Az anyagiakon túl a cégnek vállalnia kell, hogy félévente jelentést készít a gazdálkodásáról, illetve a tőzsde szabályainak megfelelően rendkívüli tájékoztatásokat tesz közzé, ha indokolt.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://cegkassza.blog.hu/api/trackback/id/tr6714359595

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.