Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Az utódlás okoz fejtörést egyre több családi vállalkozásnak

2018. augusztus 07. - Cégkasszás

Gondolta volna, hogy a magyar cégek több mint kétharmada családi vállalkozásnak számít? Pedig ezzel még nem is lógunk is az európai és régiós sorból. Viszont mivel ez egy speciális szegmens a kkv-körön belül, ezért speciális problémákkal is kell szembenéznie. Sokan szeretnék például családon belül továbbörökíteni a céget, amihez viszont gyakran hiányzik a megfelelő utánpótlás.

121353127-1080x746.jpg

Mi számít családi vállalkozásnak?

A legegyszerűbb válasz persze az lenne, hogy amit egy család birtokol vagy igazgat, azonban, ha jobban belegondolunk, akkor ez szinte minden vállalkozásra igaz. A nemzetközi szakirodalom az alábbi feltételekhez köti azt, hogy családi vállalkozásról beszélhessünk: 

  • A többségi döntéshozatal annak a természetes személynek a birtokában van, aki alapította a céget vagy megvásárolta a többségi tulajdont. A lényeg, hogy természetes személyekről legyen szó, és ha már családi vállalkozás, akkor természetesen az ő közeli hozzátartozóik is számítanak (házastárs, szülők, gyermekek, a gyermekek partnerei).
  • A döntéshozatal ezeknél a cégeknél lehet közvetlen vagy közvetett is.
  • A tulajdonos család legalább egy tagja a cég irányításában is tevékenyen részt vesz.
  • Ha tőzsdei cégről van szó, akkor abban az esetben beszélhetünk családi vállalkozásról, ha az alapító vagy a megvásárló természetes személy és családja legalább a részvények 25%-a felett rendelkezik.

 

A fentiekkel kicsit szűkítettük a kört, de látszik, hogy még mindig nagyon sok cégre igaz a megjelölés. Nem véletlen, hogy Európában szinte mindenhol a működő vállalkozások jelentős többsége számít családi vállalkozásnak, ezek jellemzően kis- és kozépvállalatok (kkv). Magyarországon ez az arány 70 százalék, amivel egyáltalán nem lógunk ki a sorból, a legmagasabb ez az arány Szlovákiában és Cipruson, ahol tízből kilenc cég minősül családi vállalkozásnak, míg 50 százalék alatti arányt csak Litvániában mértek, ott a vállalkozások 38 százaléka felel meg a fenti kritériumoknak.

 

Mekkora a családi vállalkozások súlya?

Számbelileg láthattuk, hogy a vállalatok jelentős része számít családi vállalkozásnak. Más gazdasági mutatókban ugyan nem akkora a súlyuk (mivel jellemzően kis cégekről beszélünk), de így is fontos szereplői az európai gazdaságnak. Az Európai Családi Vállalkozások Egyesülete az alábbi fő megállapításokat fogalmazta meg erről a szektorról: 

  • Átlagosan a munkahelyek 40-50%-át hozzák létre a magánszektorban Európában.
  • A családi vállalkozások jellemzően visszaforgatják a profitjukat, az értéknövelést tartják szem előtt az adósságból való növekedéssel szemben.
  • Általában felelős munkaadóként viselkednek, a hosszú távú stratégiájuk a tulajdonosi érdekek mellett tartalmazza a munkavállalók, a fogyasztók és a helyi közösségek érdekeit is.
  • Jellemzőbb rájuk az átlagnál a szociális felelősségvállalás.
  • Sokkal erősebben integrálódnak a helyi vagy regionális gazdaságba.
  • Természetes inkubátorai a vállalkozói kultúrának, nagy szerepük van a következő vállalkozó generáció kinevelésében.
  • A szociális tőkét átörökítik egyik generációról a másikra.

 

Milyen szerepük van a családi cégeknek Magyarországon?

Említettük, hogy itthon az európai átlagnak megfelelő a családi vállalkozások súlya a gazdaságban, a regisztrált cégek 70 százaléka tartozik ebbe a körbe. Ezeket a vállalkozásokat fogja össze a Családi Vállalkozások Országos Egyesülete (CSVOE), mely igyekszik érdekképviseleti szervként is működni. Az egyesület igyekszik rendezvényeket, klubokat szervezni tagjainak, illetve a szektort érintő problémákat, felvetéseket eljuttatni a mindenkori kormányzati szereplőkhöz.

Egy 2016-os konferencián például Rudas László, a CSVOE elnöke azt az ötletet vetette fel, hogy a családi vállalkozások a közbeszerzéseknél, pályázatoknál esetleg plusz pontot kaphatnának. Szerinte ugyanis ennek a szektornak az adó- és köztartozása alacsony, az eredményét általában visszaforgatja, környezettudatosan dolgozik, illetve lokálpatriótaként törődik a közösséggel is. Ezek miatt szerinte érdemes lenne támogatni ezt a vállalkozói kört.

Az egyesületet 2014-ben alapították azzal a nem titkolt céllal, hogy elősegítse a hazai családi vállalkozások generációváltását és utódlását. Ezzel rögtön rá is térünk arra, mi a magyar (és az európai) családi cégek legnagyobb kihívása: az utódlás. Ha ugyanis valaki a családon belül akarja továbbörökíteni a vállalkozását vagy más természetes személyt akar bevonni, akkor ahhoz komoly kiválasztási folyamatra van szükség, ami egyre nehezebb.

Tavaly például a Világgazdaság konferenciáján beszélt a családi cégek problémáiról az egyesület néhány tagja. Rudas például úgy fogalmazott, hogy neki több vállalkozása van, mint gyermeke – egyik lánya azonban nehezen viselte a cégvezetésből kifolyó terhet, így fél évre külföldre ment és nyelvet tanul. Lánya, Rudas Anita hozzátette, nehéz volt édesapjával együttműködni, mert két különböző gondolkodású és felfogású emberről van szó és sokszor nehéz volt közös nevezőre jutni.

 Fontos kihívás az új generáció oktatása, képzése is, Boross Gábor, az Oázis Kertészet vezetője elmondta: testvérével sokat tanultak édesapjuktól, de fontos hangsúlyozni, hogy ami régen működött, gyakran manapság már nem vagy nem úgy működik. Szerinte fontos, hogy ne kövezzék le a következő generációnak az utat, csak irányt kell mutatni, hogy az ők is megvalósítsák elképzeléseiket.

A bejegyzés trackback címe:

https://cegkassza.blog.hu/api/trackback/id/tr514166661

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.