Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Megállíthatatlanul nő a kkv-hitelezés

2018. június 14. - Cégkasszás

A teljes vállalati szegmensnél nagyobb arányban, közel 12 százalékkal nőtt a kkv-hitelezés 2017-ben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiadványából. Az idén is folytatódhat a dinamikus növekedés, továbbra is szinte minden pénzintézet arra számít, hogy növelni tudja majd kkv-állományát.

shutterstock_735010138.jpg

Könnyű most olcsón hitelhez jutni

A tavalyi negyedik negyedévben a vállalati hitelállomány 10,4 százalékkal bővült, ezen belül a kkv-hitelek még dinamikusabb, közel 12 százalékos növekedést mutattak – állapítja meg az MNB Hitlelezési folyamatok című kiadványa. Az év utolsó három hónapjában 184 milliárd forintnyi új hitelszerződést kötöttek a bankok a vállalatokkal, így a teljes 2017-es állománybővülés a duplája volt az egy évvel korábbinak. A 2017-es új hitelszerződés-kötések volumene 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és az átlagos hitelösszegekben is emelkedés volt tapasztalható.

A teljes vállalati hitelkihelyezés 605 milliárd forint volt 2017-ben, ebből 241,9 milliárdot tettek ki a forinthitelek, a fennmaradó mintegy 360 milliárd forint pedig a devizahiteleket jelentette. A kkv-k hitelezését 2017-ben is támogatta a jegybank Piaci Hitelprogramja (PHP), amelynek keretében a hitelintézetek a tavalyi évre 230 milliárd forintnyi hitelezési növekményt vállaltak. A vállalást a hitelintézetek szektorszinten jelentősen túlteljesítették, az összesített megfelelési mutató értéke mintegy 250 százalék. A részt vevő bankok vállalása teljes egészében fennmarad 2018-ra is, így a PHP idén is ösztönzőleg hat a kkv-hitelezésre. Ennek a programnak az a szerepe, hogy a jegybank korábban már lezárt Növekedési Hitelprogramja (NHP) után elősegítse a piaci alapú hitelezéshez való visszatérést. A PHP keretében az MNB a kereskedelmi bankokkal kötött kamatcsere-ügylet (HIRS) segítségével a hosszú futamidejű, piaci alapú hitelezésre irányuló ösztönzési rendszert alakított ki. A programban részt vevő hitelintézetek vállalták, hogy az MNB-vel megkötésre kerülő, akár három éven át fenntartható HIRS-ügylet névértéke negyedének megfelelő mértékben növelik kkv hitelállományukat az adott naptári év folyamán.

A kkv-k finanszírozásához az uniós forrású hitelek is hozzájárultak. 2017-ben az európai uniós forrásból elérhető eszközök is szerepet kaptak a vállalati hitelezésben. A bankok által folyósított állomány tavaly közel 60 milliárd forintot ért el ebből a forrásból. A kkv-k számára mostanáig csaknem 440 milliárd forintnyi pályázati úton elnyerhető forrás került meghirdetésre és a beérkezett igények több esetben már meghaladták az adott pályázatban rendelkezésre álló keretet – olvasható az MNB jelentésében. Így az uniós forrású, elsősorban beruházások megvalósítását támogató, 0 százalékos kamatozású hitelek, illetve vissza nem térítendő támogatással kombinált alacsony kamatozású hitelek folyósítása 2018 során még inkább felfuthat. Ez a rendelkezésre álló forrás a további, kockázati tőke alapú megoldásokkal kiegészülve enyhítheti a hazai kkv-k piaci alapon kielégítetlen finanszírozási igényét.

Az állomány jelentős bővülése mellett a hazai és nemzetközi fejleményeknek is köszönhetően a vállalkozások egyre kedvezőbb kamatok mellett adósodhatnak el. Az egymillió euró alatti szerződések esetében forintban 3,04 százalék volt az átlagkamat az új szerződések esetében a negyedik negyedévben, ez az előző negyedévhez képest 33, 2016 végéhez képest pedig 76 bázispontos csökkenésnek felelt meg. A nagyvállalati szegmensben, egymillió euró feletti szerződések esetén az év végén 1,27 százalékon lehetett forinthitelt felvenni, ez több mint 100 bázispontos csökkenést jelentett a harmadik negyedévhez képest.

A magyar vállalati hitelállomány növekedése tavaly régiós összevetésben is kiemelkedő volt, a decemberi 10,4 százalékos mellett a lengyel piacon 8,65 százalékos, Szlovákiában 7,62 százalékos, míg Csehországban 6 százalékos növekedést mértek.

A kamatfelárakban viszont még lenne hova előrelépni a régióban, hiszen a kkv-k számára fontos kis összegű, éven belüli változó kamatozású hiteleknél a 3 százalékos magyar felárnál alacsonyabb volt a szlovén is, Lengyelországban és Csehországban pedig 2 százalék alatti értékeket mértek. Vagyis a jelek szerint élesedik a verseny a jó minőségű vállalati ügyfelekért, de van még hova fejlődni, a bankok közti verseny további élénkülésével ezek a felárak még csökkenhetnek a következő időszakban.

Lassan versenyeznek a bankok a vállalatokért

A jegybank felmérése szerint a negyedik negyedévben a nagyvállalatoknál és a kkv-knál is enyhültek a hitelfeltételek, ami annak volt köszönhető, hogy élénkült a verseny a bankok között. Ez elsősorban a kamatfelárak csökkenésében tükröződött a bankok bevallása szerint. A bankok fél évre előretekintve is e folyamatok fennmaradására számítanak, különösen a hosszú lejáratú hitelek esetében. A versenyhelyzet mellett leginkább a kedvező gazdasági kilátások motiválhatják a bankokat a feltételek enyhítésében, a harmadik tényező pedig a piaci részesedési célokban keresendő, magyarul egyre több bank szeretné növelni részesedését a vállalati piacon. Összességében egyébként a mostaninál enyhébb hitelfeltételeket 2015 harmadik negyedéve óta nem mért a jegybank a szokásos hitelezési felmérésben.

0614_1.png

A teljes vállalati szegmensen belül a felmérés szerint átlagon felüli mértékben enyhülhetnek a kkv-k hitelezési feltételei. Ez egészen 2015 második negyedéve óta folyamatosan elmondható, vagyis egyértelműen látszik, hogy ebben a körben látnak komoly felfutási lehetőséget a bankok.

0614_2.png

A bejegyzés trackback címe:

https://cegkassza.blog.hu/api/trackback/id/tr3814047168

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.