Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Megállíthatatlanul nő a kkv-hitelezés

2018. június 14. - Cégkasszás

A teljes vállalati szegmensnél nagyobb arányban, közel 12 százalékkal nőtt a kkv-hitelezés 2017-ben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiadványából. Az idén is folytatódhat a dinamikus növekedés, továbbra is szinte minden pénzintézet arra számít, hogy növelni tudja majd kkv-állományát.

shutterstock_735010138.jpg

Könnyű most olcsón hitelhez jutni

A tavalyi negyedik negyedévben a vállalati hitelállomány 10,4 százalékkal bővült, ezen belül a kkv-hitelek még dinamikusabb, közel 12 százalékos növekedést mutattak – állapítja meg az MNB Hitlelezési folyamatok című kiadványa. Az év utolsó három hónapjában 184 milliárd forintnyi új hitelszerződést kötöttek a bankok a vállalatokkal, így a teljes 2017-es állománybővülés a duplája volt az egy évvel korábbinak. A 2017-es új hitelszerződés-kötések volumene 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és az átlagos hitelösszegekben is emelkedés volt tapasztalható.

A teljes vállalati hitelkihelyezés 605 milliárd forint volt 2017-ben, ebből 241,9 milliárdot tettek ki a forinthitelek, a fennmaradó mintegy 360 milliárd forint pedig a devizahiteleket jelentette. A kkv-k hitelezését 2017-ben is támogatta a jegybank Piaci Hitelprogramja (PHP), amelynek keretében a hitelintézetek a tavalyi évre 230 milliárd forintnyi hitelezési növekményt vállaltak. A vállalást a hitelintézetek szektorszinten jelentősen túlteljesítették, az összesített megfelelési mutató értéke mintegy 250 százalék. A részt vevő bankok vállalása teljes egészében fennmarad 2018-ra is, így a PHP idén is ösztönzőleg hat a kkv-hitelezésre. Ennek a programnak az a szerepe, hogy a jegybank korábban már lezárt Növekedési Hitelprogramja (NHP) után elősegítse a piaci alapú hitelezéshez való visszatérést. A PHP keretében az MNB a kereskedelmi bankokkal kötött kamatcsere-ügylet (HIRS) segítségével a hosszú futamidejű, piaci alapú hitelezésre irányuló ösztönzési rendszert alakított ki. A programban részt vevő hitelintézetek vállalták, hogy az MNB-vel megkötésre kerülő, akár három éven át fenntartható HIRS-ügylet névértéke negyedének megfelelő mértékben növelik kkv hitelállományukat az adott naptári év folyamán.

A kkv-k finanszírozásához az uniós forrású hitelek is hozzájárultak. 2017-ben az európai uniós forrásból elérhető eszközök is szerepet kaptak a vállalati hitelezésben. A bankok által folyósított állomány tavaly közel 60 milliárd forintot ért el ebből a forrásból. A kkv-k számára mostanáig csaknem 440 milliárd forintnyi pályázati úton elnyerhető forrás került meghirdetésre és a beérkezett igények több esetben már meghaladták az adott pályázatban rendelkezésre álló keretet – olvasható az MNB jelentésében. Így az uniós forrású, elsősorban beruházások megvalósítását támogató, 0 százalékos kamatozású hitelek, illetve vissza nem térítendő támogatással kombinált alacsony kamatozású hitelek folyósítása 2018 során még inkább felfuthat. Ez a rendelkezésre álló forrás a további, kockázati tőke alapú megoldásokkal kiegészülve enyhítheti a hazai kkv-k piaci alapon kielégítetlen finanszírozási igényét.

Az állomány jelentős bővülése mellett a hazai és nemzetközi fejleményeknek is köszönhetően a vállalkozások egyre kedvezőbb kamatok mellett adósodhatnak el. Az egymillió euró alatti szerződések esetében forintban 3,04 százalék volt az átlagkamat az új szerződések esetében a negyedik negyedévben, ez az előző negyedévhez képest 33, 2016 végéhez képest pedig 76 bázispontos csökkenésnek felelt meg. A nagyvállalati szegmensben, egymillió euró feletti szerződések esetén az év végén 1,27 százalékon lehetett forinthitelt felvenni, ez több mint 100 bázispontos csökkenést jelentett a harmadik negyedévhez képest.

A magyar vállalati hitelállomány növekedése tavaly régiós összevetésben is kiemelkedő volt, a decemberi 10,4 százalékos mellett a lengyel piacon 8,65 százalékos, Szlovákiában 7,62 százalékos, míg Csehországban 6 százalékos növekedést mértek.

A kamatfelárakban viszont még lenne hova előrelépni a régióban, hiszen a kkv-k számára fontos kis összegű, éven belüli változó kamatozású hiteleknél a 3 százalékos magyar felárnál alacsonyabb volt a szlovén is, Lengyelországban és Csehországban pedig 2 százalék alatti értékeket mértek. Vagyis a jelek szerint élesedik a verseny a jó minőségű vállalati ügyfelekért, de van még hova fejlődni, a bankok közti verseny további élénkülésével ezek a felárak még csökkenhetnek a következő időszakban.

Lassan versenyeznek a bankok a vállalatokért

A jegybank felmérése szerint a negyedik negyedévben a nagyvállalatoknál és a kkv-knál is enyhültek a hitelfeltételek, ami annak volt köszönhető, hogy élénkült a verseny a bankok között. Ez elsősorban a kamatfelárak csökkenésében tükröződött a bankok bevallása szerint. A bankok fél évre előretekintve is e folyamatok fennmaradására számítanak, különösen a hosszú lejáratú hitelek esetében. A versenyhelyzet mellett leginkább a kedvező gazdasági kilátások motiválhatják a bankokat a feltételek enyhítésében, a harmadik tényező pedig a piaci részesedési célokban keresendő, magyarul egyre több bank szeretné növelni részesedését a vállalati piacon. Összességében egyébként a mostaninál enyhébb hitelfeltételeket 2015 harmadik negyedéve óta nem mért a jegybank a szokásos hitelezési felmérésben.

0614_1.png

A teljes vállalati szegmensen belül a felmérés szerint átlagon felüli mértékben enyhülhetnek a kkv-k hitelezési feltételei. Ez egészen 2015 második negyedéve óta folyamatosan elmondható, vagyis egyértelműen látszik, hogy ebben a körben látnak komoly felfutási lehetőséget a bankok.

0614_2.png

Bővülő hitelezés, egyre erősebb Garantiqa

„Az egész magyar gazdaság kiemelkedő évet tudhat maga mögött: az eddig publikált növekedési adatok alapján a magyar növekedési mutató a második legmagasabb az EU-n belül. Ebben jelentős szerepe van a vállalati és különösen a kkv-hitelezés bővülésének is, ami pár éve még »Csipkerózsika-álmát aludta«” – jelentette ki a Garantiqa sikeres éveit elemző interjújában dr. Nagy Róbert, a társaság vezérigazgató-helyettese.

nagy_robert_v2.png

Nagy Róbert kiemelte: a számok és tendenciák biztatók, „de nem dőlhetünk hátra”, ugyanis az MFB közelmúltbeli vállalati felmérése alapján a hitelfelvétel során továbbra is a megfelelő fedezetek hiánya jelenti a legnagyobb akadályt.

„Az a cél, hogy egyre több olyan vállalkozás mögött álljon ott a társaság, amely életképes üzleti tervvel rendelkezik, de rövid működési múltja, gyengébb adósminősítése vagy megfelelő fedezetek híján nem juthat hozzá a továbbfejlődéséhez szükséges fejlesztési, beruházási és a működést biztosító forgóeszközhitelekhez. A növekedési célok mellett további stratégiai célok is körvonalazódnak” – emelte ki a vezérigazgató-helyettes.

Nagy Róbert hangsúlyozta: a Garantiqa mára a hazai kkv-finanszírozás meghatározó szereplőjévé vált, a kezességvállalási tevékenység bővülése érdemben járul hozzá a kkv-hitelállomány növekedéséhez. A kkv-hitelállománynak a fenntartható gazdasági növekedést támogató, előre jelzett mértéke az elmúlt egy évben tovább növekedett: a kkv-hitelállomány növekedését az MNB elemzései korábban az 5–10 százalékos sávban, a legfrissebb előrejelzésekben pedig már a 10–15 százalékos sávban prognosztizálják.

„A további növekedés mellett fontos, hogy minél több hazai mikro-, kis- és középvállalkozás ismerje meg az állami kezességvállalásban rejlő előnyöket, így támogatva azon vállalkozások finanszírozáshoz jutását, amelyek e nélkül nem jutnának hitelhez. E cél érdekében a társaság 2018-ban tovább erősíti edukációs tevékenységét” – szögezte le Nagy Róbert.

Kihevertük a válságot, egyre jobban hasít a kkv-hitelezés

Hét éve nem látott összegben helyeztek ki vállalati hiteleket a bankok tavaly – derül ki az MNB Hitelezési folyamatok című kiadványából. Ráadásul a jövő is biztatóan hangzik, ugyanis a bankok átlag feletti ütemben növelnék a kkv-hitelállományukat.

Tavaly a pénzintézetek 891 milliárd forintnyi vállalati hitelt helyeztek ki a jegybank adatai szerint, ez jelentősen meghaladta az egy évvel korábbi 686 milliárdot. A válságot követően a 2014-es 553 milliárd forint volt az új vállalati hitelkihelyezés mélypontja, majd onnan indult növekedésnek. Ennek a növekedésnek a mértéke 2017-ben 10,4 százalékos volt az előző évi 4,11 százalék után.

A teljes vállalati hitelpiacon belül átlag feletti ütemben növekedett a kkv-k hitelkihelyezése, ennek üteme 11,4 százalék volt. Érdekesség, hogy a teljes vállalati hitelpiacon csak 2016-ben indult el a növekedés, a kkv-k esetében viszont már egy évvel korábban megtörtént a fordulat.

A fentiek mellett a kkv-k kilátásai is kedvezőbbek, hiszen az MNB által megkérdezett bankok 20 százaléka jelezte előre a hitelfeltételek enyhítését, miközben a vállalati hitelpiacon ugyanez az arány mindössze 3 százalék.

Érdemben tudunk segíteni a hazai vállalkozásoknak

Az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. erős évet zárt 2017-ben. Az állami kezességvállalás kkv-hoz juttatását végző cég garanciaállománya tavaly elérte az 570 milliárd forintot. Ezzel 700 milliárd forint hitel került több mint 37 ezer hazai vállalkozáshoz a Garantiqa közreműködésével. A társaság vezérigazgatójával, dr. Búza Évával az eredményekről és a célokról beszélgettünk.

buza_eva0528_1.jpg

Csakúgy, mint 2016-ban, tavaly is dinamikus bővülést ért el a Garantiqa. Úgy tűnik, hogy a prosperáló gazdaságban a vállalkozások bátrabban vesznek fel hitelt, amihez jól jön nekik az állami kezességvállalás. Valóban ez a helyzet?

Azt látjuk, hogy a kedvező gazdasági környezet jó hatással van a hazai kkv-szektor hitelfelvételi kedvére, így tavaly is sikerült azt a dinamikus bővülést folyatatnunk, ami az elmúlt időszakban jellemző volt. A számok magukért beszélnek: a kezességvállalási portfóliónk 2015-ben 46 milliárd forinttal, 2016-ban 76 milliárd forinttal, 2017-ben pedig kiemelkedő, 127 milliárd forinttal emelkedett. Ez a dinamika, ez a növekedési ütem egyébként lényegesen gyorsabb volt a kkv-hitelezés bővülésénél.

 

Hogy néz ki most a kkv-­hitelezési piac, mit mutatnak a számok? És mik a fontosabb kilátások?

A kkv-kat is jellemző növekvő beruházási kedv a hitelpi­acon is lecsapódik: a legfrissebb adatok szerint a szűken értelmezett mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelállománya 2017-ben éves viszonylatban 11,4 százalékkal emelkedett, míg az önálló vállalkozókkal bővített kkv-szektor hitelállományának éves növekedési üteme 11,8 százalék volt. Fontos látni ugyanakkor, hogy annak ellenére, hogy a kkv-k finanszírozáshoz jutását mind­emellett uniós forrású, kedvezményes hitelek is támogatták, a kkv-szektor kielégítetlen finanszírozási igénye továbbra is jelentős. A Magyar Fejlesztési Bank egy nemrégi kutatása szerint az életképes mikro-, kis- és középvállalkozások negyede nem, vagy csak részben juthat hozzá forrásokhoz a kereskedelmi banki szektorból. A finanszírozási hiányosságokkal érintett vállalkozások többsége az elutasítástól tartva fel sem vette a kapcsolatot a pénzintézetekkel. Ez fontos jellemzője a piacnak, amire válaszokat kell találnunk nekünk is.

 

Milyen válaszokat tud adni erre az állami hátterű kezességvállalással, a kkv-­hitelezés multiplikátoraként is működő Garantiqa?

Nagyon fontos feladatunk, és egyben kihívás is számunkra, hogy minél több olyan vállalkozás mellé oda tudjunk állni, amely a kezességvállalás nélkül nem tudna forráshoz jutni. Minden felmérésünk azt mutatja, hogy a megfelelő biztosítékok megléte bizonyul még mindig az egyik legfőbb hitelfelvételi akadálynak, így a kezességvállalásunknak fontos szerepe van a kkv-k finanszírozáshoz jutásában. 2017-ben a részesedésünk a kkv-­hitelezésből év végére 16,4 százalékra nőtt, ami azt jelenti, hogy csaknem minden ötödik hitelfelvétel a Garantiqa kezességvállalásával valósult meg. Azt lehet mondani, hogy a Garantiqa mára a hazai kkv-finanszírozás meghatározó szereplője, ugyanakkor nagyon fontos számunkra, hogy minél több hazai mikro-, kis- és középvállalkozást sikerüljön megismertetni az állami kezességvállalásban rejlő előnyökkel. Ennek érdekében egyébként ettől az évtől szakmai partnerekkel és érdekképviseletekkel is együttműködéseket tervezünk az ismeretterjesztő, edukációs tevékenységünk erősítésére. Valóban az lenne a cél, hogy minél több olyan vállalkozás forráshoz jusson, és megkapja a fejlődés, fejlesztés lehetőségét, amelyik esetleg erről korábban nem is nagyon álmodhatott. Ami pedig a konkrétumokat illeti: az Európai Beruházási Alappal még 2017 októberében kötött megállapodásunk lehetővé teszi, hogy az úgynevezett COSME-program keretében közel 3500 hazai kkv juthasson mintegy 80 milliárd forintnyi hitelhez. Ez új lehetőséget jelent a szektor számára, csakúgy, mint a 2018-ban indult Irinyi Garanciaprogram, amely az Irinyi-tervben kiemelt ágazatok támogatását elősegítő kezességvállalási konstrukciónk. Az úgynevezett portfóliógarancia-­termékünk keretében pedig a vállalkozások hiteleihez vállalt kezességek átfutási ideje nullára csökken idéntől.

 

Ez hazai kis- és közepes vállalkozások meglehetősen nagy tömegének lehet jó hír, nem? Mire alapozható ez az optimista megközelítés?

Egyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a gazdasági konjunktúrára. Az erős hazai és uniós gazdasági növekedés egyre optimistábbá teszi a finanszírozókat és a vállalkozásokat, így a pozitív hangulat a hitelpiacon is megmutatkozik. Ráadásul ezt az óvatos optimizmust támasztják alá a szektor kilátásairól szóló kutatások és a Garantiqa Hitelgarancia saját tapasztalatai is. Noha egyre optimistábbak a szektor szereplői, azért a válság tanulságait levonták, a bankok megfontoltan viszonyulnak a hiteligényekhez, amit csak a megfelelő fedezet mellett hagynak jóvá. Ezért van nagy tere a Garantiqa kezességvállalásának és ezért tudunk érdemben segíteni a hazai kkv-szektor egyre több szereplőjének.

Sorra nyitnak a bankok a kkv-k felé

Egyre több bank látja meg a lehetőséget a kkv-hitelezés felfuttatásában, az utóbbi napokban két Magyarországon is jelen lévő bank kötött fontos finanszírozási megállapodást, melyekből az látszik, hogy a Raiffeisen és az UniCredit is ebben a szegmensben lát potenciált.

0522.jpg

A Raiffeisen Bank 20 millió euró értékű garancia megállapodást írt alá az Európai Beruházási Alappal (EIF), ennek köszönhetően a hazai kkv-k kedvező feltételekkel juthatnak forráshoz. A garanciaprogram célja elsősorban innovatív cégek finanszírozásának elősegítése.

Az InnovFin garanciakeret 25 ezer euró és 7,5 millió euró közötti hitelekre nyújt garanciát, hogy ezáltal támogassa a kis- és középvállalatok, valamint a nagyobb - legfeljebb 499 főt foglalkoztató – cégek hitelhez jutását. A garanciakeretet az EIF kezeli, és pénzügyi közvetítőkön - bankokon és más pénzügyi intézményeken - keresztül teszi elérhetővé az EU-tagországokban. 


A megállapodás jól támogatja a Raiffeisen Bank szándékait a KKV szektor finanszírozásának további erősítésére vonatkozóan – olvasható a bank közleményében. 

Hasonló megállapodást írt alá az EIF és az UniCredit is a kkv-garanciakeret bővítéséről. A nyolc országra kiterjedő program lehetővé teszi az UniCredit számára, hogy bankjai és lízingcégei révén további 340 millió eurós finanszírozást kínáljon innovatív vállalatoknak Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Horvátországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában és Szerbiában. Az eredeti 160 millió eurós hitelkeretösszeget beleértve a kkv-k és a közepes tőkeerejű vállalkozások a fent említett országokban már összesen félmilliárd eurónyi hitelkerethez juthatnak hozzá.

Garantiqa: kiemelkedő növekedés 2017-ben is

Új tagokat választott a közgyűlés a vezető testületekbe

Kiemelkedő eredménnyel zárta a 2017-es évet is az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt.. A kezességvállalási portfólió elérte az 570 milliárd forintot, ami közel 30 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A társaság mai közgyűlése elfogadta a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. éves beszámolóját és új tagokat választott a vezető testületekbe.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a 2017-es évet 46,5 milliárd forintos mérlegfőösszeg mellett, 2,5 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta. A Garantiqa kezességvállalásával 2017-ben 700 milliárd forint hitel került több mint 30 ezer hazai kkv-hoz. A társaság kiemelt célja, hogy egyre több olyan vállalkozáshoz jusson el az állami kezesség, amelyek egyébként nem juthatnának finanszírozási forráshoz.

Dr. Búza Éva, a társaság vezérigazgatója az eredmények kapcsán kiemelte: a 2017. évi adatok azt mutatják, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szolgáltatásainak gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb elérése érdekében már végrehajtott fejlesztések megalapozták a kezességvállalás iránti igény érdemi növekedését. Örömteli, hogy a kezességvállalási tevékenység bővülése a tervezett szint felett alakult, és szintén fontos eredmény, hogy a 2017-ben elért kiemelkedő – a kkv szegmens hitelezésének bővülését jóval meghaladó - növekedés érdemben javította a kkv szektor hitelekhez történő hozzáférését.

A Társaság közgyűlése személyi kérdésekről is döntött: az igazgatósági tagságáról lemondott Dr. Antalffy Gábor (KISOSZ), Dudás Bálint (Magyar Állam/MFB), Kistakács Tünde (Magyar Állam/MFB), Szabados Richárd (Erste Bank) és Dr. Szalai Gabriella (Magyar Állam/MFB) helyére Dr. Németh Krisztiánt (Budapest Bank), Dr. Sipos-Tompa Leventét (Magyar Állam/MFB) és Perlusz Lászlót (VOSZ) igazgatósági taggá, a felügyelő bizottsági tagságáról lemondott Pelyva Zsolt (K&H Bank) helyére pedig Csonka Tibort (OTP) választotta meg.

A Garantiqa mára a hazai kkv finanszírozás meghatározó szereplője. A további növekedés mellett fontos cél, hogy minél több hazai mikro- kis- és középvállalkozást sikerüljön megismertetni az állami kezességvállalásban rejlő előnyökkel, ezzel támogatva azon vállalkozások finanszírozáshoz jutását, amelyek e nélkül nem jutnának hitelhez.

A 2017-ben megalapításának 25 éves évfordulóját ünneplő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eddigi működése során 400 ezer szerződés keretében, 5000 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást.

Egész Európában tarolnak a kkv-k

Előző cikkünket ott hagytuk abba, hogy szinte minden magyar cég kkv-nak minősül, most igyekeztünk azt is megvizsgálni, mire elég ez nemzetközi összehasonlításban. A magyar kisvállalkozások árbevétele és átlagos munkavállalói száma átlagosnak mondható, és nem csak nálunk uralják a vállalati piacot ezek a cégek.

Mindenhol ugyanaz számít kkv-nak?

Legutóbb összegeztük, mi számít kkv-nak Magyarországon, a munkavállalói létszám mellett az árbevétel alapján sorolják be ezeket a cégeket. Azonban a nemzetközi összehasonlításban csak a létszámot veszik alapul, az Eurostat az adatok nemzetközi összehasonlíthatósága érdekében az alábbi osztályozást alkalmazza:

 

  • 10 fő alatt mikrovállalkozás,
  • 10–49 fő között kisvállalkozás,
  • 50–249 fő között közepes vállalkozásnak minősül egy cég.

 

Hol vannak a legértékesebb kkv-k?

Szintén az Eurostat készítette el a 2015-ös összesítést az alapján, hogy az egyes tagállamokban mennyi volt a kkv-k átlagos árbevétele, illetve hozzáadott értéke. Ebben a tekintetben a luxemburgi cégek emelkednek ki. Érdekesség, hogy a kkv-k száma alapján Luxemburg Málta után a második legkisebb volt az EU-ban, azonban a jelek szerint a kevés cég sokat termelt.

Magyarország mind az egy kkv-ra jutó árbevétel, mind a hozzáadott érték fajlagos mutatóját tekintve (az 5., illetve a 4. legalacsonyabb értékkel) az alsó harmadban helyezkedett el. A visegrádi országok közül hazánk a fajlagos mutatók tekintetében második helyen áll, Lengyelországtól elmaradva, viszont Csehországot és Szlovákiát megelőzve. A volt szocialista országok közül Észtország fajlagos teljesítménye volt a legjobb, mindkét jelzett mutató alapján a mezőny első felében található.

kkv2nagy.JPG

Az egy kkv-ra jutó foglalkoztatottak száma tekintetében – Németország (7,42 fő) és az Egyesült Királyság (7,48 fő) kivételével – jóval kisebb a különbség az egyes országok között, a 2,43 fős (Csehország) és 5,59 fős (Románia) átlaga jelentette a két szélsőértéket. E mutatószám alapján a volt szocialista és a „nyugati” országok csoportja nem vált olyan élesen szét, mint az egy kkv-ra vetített árbevétel és hozzáadott érték adatok esetében. A magyar cégek 3,38 fős átlagos munkavállalói létszáma is átlagosnak mondható a fentiek alapján. A bruttó beruházás mutatója alapján a magyar vállalkozások (mérettől független) beruházási aktivitása a kelet-közép-európai térség (volt szocialista országok) átlagának megfelelő értéket jelez.

 

Egész Európát a kis cégek uralják

Az Európai Bizottság is készített egy összesítést a kontinens kkv-iról a 2016-os számok alapján. Ebből kiindulva nem csak Magyarországon, hanem az egész EU-ban ezek a cégek uralják a vállalati szférát, a regisztrált cégek 99,8 százaléka minősül kkv-nak. Ezek összesen 93 millió embernek adnak munkát a kontinensen, ami a foglalkoztatottak számának 67%-a, vagyis tényleg nagyon hasonlók az arányok, mint amit a magyar gazdaság esetében is láttunk. Az európai GDP 57 százalékát termelik ezek a cégek, és az is közös pont, hogy Magyarországhoz hasonlóan az EU-ban is az érintett vállalkozások nagy része (93 százaléka) mikrovállalkozásnak minősül, vagyis kevesebb mint tíz embert foglalkoztat.

 

A Bizottság statisztikái szerint a kkv-k három területen különösen fontosak az EU-ban:

  • a szállás-és éttermi szolgáltatások,
  • az üzleti szolgáltatások,
  • és az építőipar területén.

 

Mindhárom fenti szektorban 80 százalék felett van a kkv-k részesedése a foglalkoztatottságában uniós szinten, emellett a kis- és nagykereskedelemben haladja meg ez az arány a 70 százalékot.

A 2016-os adatok alapján zsinórban a harmadik évben fordult elő, hogy az európai kis. és közepes vállalkozások növelték foglalkoztatottaik számát és hozzáadott értéküket a gazdaságban, ami arra utal, hogy folytatódott a kilábalás ebben a szegmensben a válságot követően, a foglalkoztatottak száma először haladta meg a 2008-as szintet – vonja le a következtetést a Bizottság. A foglalkoztatottak száma 1,6 százalékkal emelkedett, míg a GDP-hez való hozzájárulásuk 1,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ráadásul az alacsony infláció miatt ez reálértelemben is majdnem ugyanekkora növekedésnek felelt meg. A foglalkoztatás növekedésében sem emelkedtek ki a magyar cégek egyik oldalon sem, nálunk 1,7 százalékos volt a bővülés 2016-ban. Ebben a tekintetben egyébként a máltai cégek emelkedtek ki a sorból 4,2 százalékos bővítéssel, míg a horvát kkv-k 3,7 százalékkal több embert foglalkoztattak, mint 2015-ben. Visszaesést pedig csak Litvániában regisztrált az Európai Bizottság, ott majdnem egy százalékkal esett vissza a munkavállalók száma.

Hozzáadott értékben a magyar cégek 1,8 százalékos növekedése szintén átlagosnak mondható első ránézésre. Azonban ha hozzátesszük, hogy az Egyesült Királyságban 6,7 százalékkal visszaesett az érték, akkor már nem fest olyan jól a magyar kép. A legnagyobb növekedést ebben a tekintetben Romániában regisztrálták, ott egy év alatt 10 százalékkal nőtt a hozzáadott érték a kkv-k esetében. A második helyre pedig az előző mutatóban éllovas Málta került 7 százalékos növekedéssel.

 Ha egy kicsit Európán kívülre is tekintünk, akkor az látszik, hogy az amerikai kis- és közepes vállalkozások mutatják a legerősebb teljesítményt, 2014/15-ben a hozzáadott értékük több mint 12 százalékkal, a foglalkoztatottak száma pedig 2,4 százalékkal emelkedett. Ezzel párhuzamosan viszont a japán kkv-k mindkét mutatóban visszaesést regisztráltak.

Az előző cikkben talán meglepő lehetett, hogy Magyarországon szinte minden cég kkv-nak minősül, most azonban a nemzetközi kitekintésből az látszik, hogy ez egyáltalán nem egyedülálló, az Európai Unió legtöbb országában hasonló arányokat láthatunk. Az EU-ban például mindössze a vállalkozások 0,2 százaléka esik ezen a körön kívülre, ennek a legnagyobb része pedig 10 embernél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozás. Ezek a cégek az összes munkavállaló mintegy kétharmadát foglalkoztatják Európában és a GDP kicsit több mint felét állítják elő.

Külföldön is van esélyük a magyar cégeknek

Tavaly közel 989 millió euró értékű beszállítói és kivitelezői pályázatot és további 111 millió euró értékű szolgáltatásokra vonatkozó szerződést írt ki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amelyből 11 hazai cég közel 138 ezer euró értékű tendert nyert el. Vagyis a magyar cégeknek külföldön is van esélyük, a közelmúltban az EXIM és az EBRD közös workshopot tartott ezzel kapcsolatban a vállalatvezetőknek.

Az EBRD tenderein 2017-ben 11 magyar cég vett részt, az általuk elnyert 4 tender összértéke megközelíti a 138 000 eurót. A kiemelkedő eredmény jól mutatja, komoly eséllyel indulnak a magyar cégek a nemzetközi közbeszerzési eljárásokon – áll az EXIM közleményében.

Az elmúlt évek során – többek között a magyar kormány programjainak támogatása nyomán – jelentősen megnövekedett az aktív magyar kkv-k száma. Annak érdekében, hogy a hazai vállalatok részletes képet kaphassanak az EBRD általános működéséről, a közbeszerzési szabályokról, illetve arról, miképpen kapcsolódhatnak be a bank projektjeibe, közös workshopot tartott az EXIM és az EBRD Budapesten. A rendezvényen 50 cég, 70 képviselője vett részt.

A konferencián Dancsó József, az EXIM operációs vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy az együttműködés különösen fontos a hazai cégek számára, mivel az EU 2020-as finanszírozási időszakának megszűnésével várhatóan csökkennek az európai uniós források. Ezért érdemes ösztönözni a nemzetközi kapcsolatok bővítését, hiszen ez a nemzetközi terjeszkedés lehet a közép- és hosszú távú gazdasági növekedés fenntartásának egyik alappillére.

„Ezúton bátorítanám a magyar cégeket a részvételre. Csak úgy tudnak nyerni, ha pályáznak” – tette hozzá Dirk Pultz, az EBRD vezető közbeszerzési szakértője.

dirk_plutz_az_ebrd_kozbeszerzes-szabalyozassal_foglalkozo_teruletenek_tarsigazgatoja.JPG

Dirk Plutz Forrás: EBRD, EXIM

Soltész Rezső az üzletben is hangos

 

Generációk jönnek, mennek, de Soltész Rezső „Szóljon hangosan az ének” című dalát mindenki kívülről fújja. Azt viszont kevesen tudják, hogy az ismert előadóművész sikeres üzletember is.

soltesz.jpg

Hogyan talált rá a zenei pályára?
Eredetileg filmes vonalon mozogtam, ami nem csoda, tekintve, hogy nagyapám és édesapám is ezen a területen dolgozott. A gimnáziumi éveim alatt a Pannónia Filmstúdióban bontogattam a szárnyaimat, viszont ekkor már a zenéhez is közel kerültem. Megtanultam gitározni, énekelni, sőt, az első zenekaromat is megalapítottam.

Megfért a film és a zene egymás mellett?
Egy ideig igen, aztán viszont a zene területén egyre hangosabb sikereket arattam, népszerű lettem. Így aztán szakítottam a szürke hétköznapokkal, és a zenélést választottam. Az 1972-es táncdalfesztivál volt az első komoly mérföldkő, amelyet rengeteg fellépés és lemez követett. Aztán 1981-ben megjelent a Szóljon hangosan az ének című albumunk.

Soltész Rezsőt innen ismeri mindenki. Azt viszont kevesebben tudják, hogy ön üzletember is.
A zenei karrierem tele volt fordulatokkal. Hála Istennek, bőven volt sikerekben részem, több millió lemezt adtunk el. Mégis megfogalmazódott bennem, mi lesz, ha nem fut majd a szekér? Ez a gondolat hozta meg az átalakulást, és alapítottam meg a Zenészmagazin újságot, amelyre aztán különböző projekteket és új lapokat építettem fel. Csupa olyan téma kapcsán, amely vonzott. Mondok néhányat: hifi rendszerek, fotográfia, házimozik. Később pedig ezekből nőtte ki magát az évente megtartott, nagy sikerű Audio Video Trend és Hifi Show kiállítás, vagy a Profi Fotó kiállítás.

Nehezebb üzletemberként, mint énekesként?
Én legalábbis nagy különbséget nem látok a két pálya között. A zenész élet eleve önállóságra nevelt, jó iskola volt a bizniszhez. A szórakoztatóipart korántsem úgy kell elképzelni, hogy az embert csak hívják, és learatja a babérokat. Azt menedzselni kell, méghozzá kőkeményen. Abban mégis eltérnek egymástól, hogy míg a zenészt szereti a közönsége, ugyanez üzlettársak között már nem feltétlenül mondható el. Itt nincs szeretés, kemény szabályok vannak, amelyeknek meg kell felelni.

Inkább már üzletembernek tartja magát?
Nem szeretem, ha ezt a minőségemet leválasztják az énekesi pályafutásomról. A saját személyiségemet építem, amelynek van egy szelete a színpadon, egy másik pedig az újságok szerkesztőségében. Azt megtanultam, hogy ahogy az előadó-művészet, úgy az üzleti élet is tele van buktatókkal. De vallom, hogy igazi üzletember nincs bukás nélkül. Ha nincs lejtmenet, építkezni sem lehet ugyanis.

Ha már a bukásnál tartunk, bátran nyúl kölcsönökhöz finanszírozási kérdésekben?
Volt olyan időszak az én életemben is, amikor banki hitelért kellett folyamodnom. Ez nem tréfadolog, nagy szerencse, hogy úgy alakult, hogy teljesíteni tudtam a vállalásaimat. Egy a lényeg: ha valaki ilyen megoldást választ, jó, ha pontosan tudja, meddig ér a takarója.

Anyagilag is támogatják a kkv-k tőzsdére lépését

A Budapesti Értéktőzsde az NGM-mel kötött támogatási szerződés keretében vissza nem térítendő támogatást nyújt a gyors növekedési potenciállal rendelkező, transzparens tőzsdei működés felé nyitott vállalkozások tőzsdei felkészülésének szakmai támogatására – olvasható az erről kiadott közleményben. A vállalatok a program második projektelemeként megvalósuló tőzsdei felkészüléshez kapcsolódó költségek finanszírozására már március közepétől pályázhatnak.

Megnyílt a kevésbé fejlett régióban működő tőzsdeérett kkv-k tőzsdei bevezetését finanszírozó pályázat. A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló program elsődleges célja azon gyors növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások tőzsdei bevezetésének támogatása, amelyek a transzparens tőzsdei működés felé nyitottak és a jelentkezést követő 18 hónapon belül készek és vállalják a hazai szabályozott piaci vagy épp a kkv szektorra specializálódott Xtend (MTF) platformra való bevezetést.

A BÉT a honlapon nyilvánosan közzétett felhívás feltételeinek megfelelő szervezeteket vissza nem térítendő – 50%-os intenzitású - támogatásban részesíti, a rendelkezésre álló forrás erejéig. Továbbá biztosítja a kiválasztott kkv-k tőzsdei felkészülést támogató mentor programban való részvételét.

A programra már március közepétől pályázhatnak a cégek. A beérkezett támogatási kérelmeket a BÉT szakemberei tartalmi, formai és jogosultsági kritériumoknak való megfelelés szerint értékelik, s a támogatást nyert kkv-kal kötött szerződés alapján a bevezetéshez közvetlenül kapcsolódó költségeiket számolhatják el.