Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Cafeteriára nem telik a magyar cégek többségének

2017. február 20. - Cégkasszás

Nem léptek még a kkv-k az idei évi cafeteria szabályok módosítására. Az enyhe javulás ellenére tízből csupán négy vállalkozás tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. érdekesség, hogy a felmérés szerint már nem az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb béren kívüli juttatás, hanem átvette helyét a munkába járás költségének térítése, miközben a pénzbeli jutalom tartja dobogós helyét.

Enyhén javult a béren kívüli juttatást tervező cégek aránya. Ennek ellenére a munkavállalók idén sem számíthatnak cafeteria dömpingre, a vállalkozások mindössze 40%-a kalkulál ilyen jellegű bérkiegészítéssel.

„Fontos tisztában lenni azzal, hogy a kedvezményes, 34,22%-os közteherrel adható béren kívüli juttatások köre jelentősen leszűkült. Ide mindössze az évi maximum 100 000 forint készpénz kifizetése és a SZÉP Kártya tartozik, a tavaly is ismert alszámlákkal és összegkeretekkel. A helyi bérlet és az Erzsébet-utalvány viszont átkerült a magasabb, 49,56%-os adózású, egyes meghatározott juttatások közé, és havi, valamint éves korlátozás nélkül adható” – mondta el az eredmények kapcsán a K&H kkv főosztályának vezetője.

A különböző ágazatok igen eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát. Leginkább az iparban dolgozók számíthatnak béren kívüli juttatásokra (54%), miközben az agráriumban éppen fele ennyi cég (27%) tervez ilyen jellegű bérkiegészítést. A kereskedelemben az átlaggal szinte megegyező arányban (41%), míg a szolgáltató szektorban minden harmadik vállalkozás kíván élni a cafeteria lehetőségével. Régiós szinten is jelentős eltérés mutatkozik a cafeteria alkalmazásának népszerűségét tekintve. Jelenleg Nyugat-Dunántúlon és Pest megyében a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek fele szándékozik béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak (50% és 49%), míg Dél-Dunántúlon mindössze a cégek 30%-a gondolkodik így.

Az export felé fordulnának az európai kkv-k

A kisebb méretű vállalatok Európa-szerte exporttevékenységük bővítésével igyekeznek bevételeiket növelni, derül ki a UPS kutatásából. Ezalól kivételt jelent az Egyesült Királyság, ahol a cégek exporthajlandósága jelentősen csökkent a tavaly júniusi „Brexit” népszavazás után.

A UPS európai kkv-k export tevékenységét vizsgáló éves kutatása (UPS European SME Exporting Insights) közel tizenháromezer európai kis- és középvállalat tulajdonosának véleményét tükrözi. Az adatok tanúsága szerint egyre növekszik azon cégek száma, akik exportálnak, és ezzel párhuzamosan az átlagnál magasabb bevétel-növekedésről számolnak be. A kutatás szerint azok a cégek, akik exportálnak gyorsabban növekednek más cégeknél.

A tavalyi év a cégek világában is a júniusi brit népszavazásról szólt, melyen az EU-ból való kilépés mellett szavaztak a szigetország lakói. A kutatás készítői az Egyesült Királyságban a szavazás előtt és után is gyűjtöttek adatokat. Az eredmények pedig jelentős esést mutattak az egyesült királyságbeli KKV-k exporthajlandóságában a harmadik negyedév során. A szavazás előtt a brit KKV-k 36 százaléka várt emelkedést az exportjában, míg a szavazás után ez a szám 20 százalékra esett vissza.

Összességében a cégek 26 százaléka számított exportbővülésre a második negyedévben, míg a harmadik negyedévre a szám 33 százalékra nőtt. A 2016-os tanulmányunk azt mutatja, hogy azon kisvállalati vezetőknek több mint fele, akik a termékeik exportja mellett döntöttek, az elmúlt három évben folyamatosan növelni tudták bevételeiket. Míg azok közül, akik nem exportáltak, csak 31 százalék tudott növekedésről beszámolni – emelte ki Nando Cesarone, a UPS Europe elnöke.

Garantiqa: Két számjegyű növekedés a kereskedőknél

Egyre fokozottabb a verseny a magyar kereskedelemben, az érdekelt vállalkozások pedig a fejlesztések felé nyitnak: a többségi állami tulajdonban lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ugyanis tavaly 121 milliárd forint értékben  vállalt kezességet a kis- és nagykereskedelmi cégek által felvett hitelekhez, ami 26 százalékos növekedést jelent éves szinten. A Garantiqánál arra számítanak, hogy a következő időszakban még nagyobb lesz a kereslet a garanciakonstrukciók iránt, nem csak a kereskedelemben, hanem a többi ágazatban, például a mezőgazdaságban vagy éppen az építőiparban. 

A lakossági fogyasztás az elmúlt években emelkedő tendenciát mutatott. 2015-ben a naptárhatással tisztított adatok szerint 5,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a múlt év első 11 hónapjában pedig 4,7 százalékos volt a bővülés. A növekedés motorja a bérek és a reálbérek növekedése, a válság alatt elhalasztott vásárlások pótlása, összességében elmondható: a lakossági fogyasztás élénkülése miatt növekszik a kiskereskedelmi forgalom. 

A forgalombővülés ugyanakkor fokozottabb versenyt eredményez a kereskedelmi szektorban, az érintett cégek egy része pedig a biztonságos, garanciakonstrukciókkal kombinált hitelekkel igyekszik fejlesztéseket végrehajtani és megalapozni a további növekedést - közölte a Magyar Fejlesztési Bank-csoport többségi tulajdonában lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A tavalyi adatok szerint ugyanis a kis- és nagykereskedelmi cégek 8633 garanciaszerződést kötöttek a hiteleikhez, ami 13 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az érintett kereskedelmi vállalkozások által felvett hitelek összege 24 százalékkal 145 milliárd forintra nőtt, ezekre pedig a Garantiqa összesen 121 milliárd forintos kezességvállalást biztosított, ami 26 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget. 

Dr. Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója elmondta: a kereskedelmi cégek körében népszerűek a garanciakonstrukciók, amelyek lehetővé teszik olyan cégek számára is a hitelfelvételt, amelyek nem, vagy nem feltétlenül kapnának hitelt egy-egy banktól. A szakember szerint az, hogy a kereskedelmi cégeknél jelentősen nőtt a hitelösszeg és a hozzájuk kapcsolódó kezességvállalások összege, egyértelműen azt mutatja, hogy az érintett vállalkozások kedvezőnek látják az ágazat helyzetét és úgy vélik, a források segítségével növekedésben maradhatnak. Dr. Búza Éva arra számít, hogy a következő időszakban még több kereskedelemben érintett cég ismeri fel a garanciakonstrukciókkal kombinált hitelekben rejlő lehetőséget. Hozzátette: a garanciakonstrukciók minden más ágazatban, például az építőiparban, a mezőgazdaságban érdekeltek számára is megnyitja az utat a hitelforrások előtt. 

A Garantiqa a múlt évben egyébként összesen 346 milliárd forint összegben vállalt kezességet, ami 33 százalékos növekedést jelentett 2015-höz képest. A társaság szakértői arra számítanak, az idén tovább nő ez az összeg. Többek között azért, mert a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramjainak megszűnése miatt a mikro-, kis- és középvállalkozások számára a garanciakonstrukciók jelentik majd az egyik legköltséghatékonyabb megoldást ahhoz, hogy forráshoz jussanak.

Rákaptak a biztonságra a magyar cégek

Tavaly 33 százalékkal 346 milliárd forintra nőtt a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások hiteleihez vállalt kezességek volumene - közölte a többségi állami tulajdonban lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Minden ágazatban nőtt a 2016-ban kötött szerződések állománya, de voltak kiugró eredmények, a mezőgazdasági cégek esetében például 110 százalékos volt a növekedés.

Tavaly összesen 414 milliárd forint összegű új hitelhez mintegy 346 milliárd forint értékben nyújtott garanciát a Magyar Fejlesztési Bank-csoport többségi tulajdonában lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Mind a hitelek, mind a garanciaállomány esetében éves szinten 33 százalékos volt a növekedés. Dr. Búza Éva, a társaság vezérigazgatója az adatokról elmondta: “A 346 milliárd forintos kezességvállalás csak az új szerződésekre vonatkozik, a Garantiqa teljes garanciavállalási portfóliója a múlt év végén megközelítette a 463 milliárd forintot.” Hozzátette, az új hiteleknél és az új garanciaállománynál bekövetkezett 33 százalékos növekedés több szempontból is kedvező.

A mikro-, kis és középvállalkozások hitelfelvételi kedve javult és a hitelösszeg bővülése azt jelzi, hogy az érintett cégek a fejlődés útjára léptek. A garanciaállomány bővülése pedig dr. Búza Éva szerint többek között arra utal, hogy egyfelől a cégek biztonságra törekednek, másrészt pedig egyre több olyan vállalkozás ismeri fel, hogy az államilag támogatott garanciakonstrukciók segítségével akkor is kaphatnak banki hitel a fejlesztéseikhez, beruházásaikhoz, ha alapesetben a bank nem vagy nem feltétlenül folyósítana számukra hitelt.

A Garantiqa adatai szerint minden ágazatban nőtt az új garanciavállalások összege. Ezen belül a legnagyobb állomány, a 346 milliárd forintos tavalyi összeg 22 százaléka a szolgáltatási szektorban érdekelt cégekhez kötődött, 17-17 százalékkal részesedtek a nagy- és kiskereskedelmi cégek, szintén az építőipar és a feldolgozóipar 16-16 százalékos részesedése. “Ezek az ágazatok adták korábban is a garanciaállomány döntő részét, de tavaly jelentős növekedést ért el több ágazat. A mezőgazdaságban érdekelt mikro-, kis- és középvállalkozások esetében ugyanis a duplájára, pontosan 110 százalékkal nőtt az időszakban kötött szerződések volumene” - fogalmazott dr. Búza Éva.

A Garantiqa előrejelzése szerint a jegybanki hitelprogramok kifutása miatt a következő időszakban a garanciakonstrukciók egyre fontosabb szerepet töltenek majd be a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésében, ezen keresztül pedig a növekedésükben. Dr. Búza Éva közölte, hogy a társaság folyamatosan fejlődik, a piaci keresletnek megfelelő új konstrukciókat fejlesztenek, emellett fokozzák a hatékonyságot, többek között a garancianyújtáshoz szükséges adminisztráció mérséklésével. A Garantiqánál arra számítanak, hogy a múlt év végén 463 milliárd forintos teljes garanciavállalási portfólió 2017-ben 553 milliárd forintra nőhet, azaz közel 20 százalékkal gyarapodhat.

 

Akár 90 ezer új munkahelyet is teremthetnek a kkv-k

A magyar cégvezetők jelentős része pozitívan tekint gazdasági kilátásai elé, a megnövekedett megrendelések nyomán pedig közel 90 ezer új munkahely jöhet létre jövőre a hazai kkv-szektorban – derül ki a Budapest Bank által készített kutatásból. 

A felmérés szerint a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) tervezett beruházásaik közel felét (49 százalékát) hajtották végre az elmúlt 12 hónapban, ami a következő évben mintegy 10 százalékkal növekedhet. A vállalatvezetők felmérésben adott válaszai alapján az elmúlt évben megvalósult 1.085 milliárd forintos beruházási összérték a következő 12 hónapban elérheti az 1.211 milliárd forintot is, ami cégenként átlagosan 6,3 millió forintos beruházást jelent. A legambiciózusabbak a szektoron belül a közepes (10-49 főt foglalkoztató) vállalkozások: a tervezett beruházási összérték közel fele (568 milliárd forint) ebben a szegmensben valósulhat meg. 

Az eddigi évekhez képest a beruházások mögötti fő motiváció immár nem az amortizálódó eszközök pótlása, hanem sokkal inkább a hatékonyságnövelés és a kapacitásbővítés, ami azt jelzi, hogy a cégek elkezdtek bővülésben gondolkodni. A fejlesztéseket illetően a vállalkozások nagymértékben támaszkodnának az uniós támogatásokra: a beruházásokat a megkérdezettek közel harmada (27 százaléka) finanszírozná EU forrásból, további 12 százalék pedig állami program által biztosított pénzügyi forrást igényelne. Banki hitelt a válaszadók 8 százaléka, lízinggel együtt 14 százaléka venne igénybe. A foglalkoztatásra vonatkozó tervek is jelentős bővülést vetítenek előre: a megkérdezett vállalkozások mintegy harmada tervez létszámbővítést, ami összesen 86 699 új munkahely létrejöttét jelentheti jövőre. A tervezett létszámbővítés leggyakoribb oka a megrendelések növekedése.

Hitelszótár - Birkás Pálinka Kft.

Segítség a terjeszkedésben

 

 

Birkás István 1990-ben indította el családi vállalkozását. A pálinkafőzéssel párhuzamosan mezőgazdasági vállalkozást is indított, gyümölcsültetvényeket telepítettek, megalapozva ezzel a pálinkafőzés alapanyagait. A Birkás Pálinkát nem csak itthon szeretnék fejleszteni, hanem külföldi piacok felé is nyitnának. A vállalkozás bővüléséhez új piacokat kell találni, és újabb igényeket kiszolgálni, amihez a hitel nélkülözhetetlen.

Gyerekcipőben jár a kkv-k digitális fejlettsége

Ma még csak tízből egy kis- és középvállalkozás tekinti magát digitálisan érettnek, ám az előttünk álló években gyorsan emelkedhet ez az arány – derül ki a CIB Bank és a TNS Hoffmann reprezentatív kutatásából. A cégek 41 százaléka eddig nem vagy alig haladt a digitális átállással, de jelentős változásokat terveznek a következő 10 évben. A pénzügy az első terület, ahol a kkv-k a kezdő lépéseket megtették, 90 százalékuk alkalmaz itt valamilyen digitális megoldást.

 A hazai kkv-k még a digitalizációs folyamat elején tartanak, hiszen mindössze 7 százalékuk tekinti magát teljesen felkészültnek digitális szempontból - derül ki a legfrissebb CIB Bank Stafétabot kutatásból. A felmérés eredményei alapján viszont a kkv-k gyors fejlődést terveznek ezen a területen: ez alapján két év múlva tízből három, tíz éves időtávon pedig már tízből hat vállalkozás látja magát digitálisan érettnek. Persze ehhez az is kell, hogy addigra ne legyen késő, hiszen a digitális fejlődés hiánya miatt sok cég jövője akár veszélybe is kerülhet.

 Az eddigiek alapján nem meglepő, hogy jelenleg a kkv-k csupán 25 százaléka véli úgy, hogy „befutott”, vagyis komoly lépéseket tett a digitalizáció területén, 41 százalékuk számít törekvőnek – vagyis még nem lépett előre, ám vannak ilyen tervei -, míg nagyjából harmaduk sorolható a „leszakadó” kategóriába, akik saját megítélésük szerint hosszabb távon sem tudnak lépést tartani a digitalizációs folyamatokkal.

 A kutatás eredményei szerint a kkv-k döntő többsége – 92 százaléka – már végez stratégiai tervezést, és az arány folyamatosan emelkedik: tavaly még 89, 2014-ben pedig 84 százalékuk mondhatta el magáról, hogy készít tervet. A kkv-k több mint harmada készít stratégiai tervet az adott évre, de 7 százalékuk 5 évnél hosszabb időre is próbál meghatározni fejlődési irányokat. Figyelemre méltó megállapítása a kutatásnak, hogy a hosszú távú stratégiával rendelkező kkv-knál jelentős hangsúlyt kap a digitalizáció, túlnyomó többségük ugyanis számol vele az üzleti terveiben.

Hitelszótár - A G&D cukrászda

 

A G&D mesterei kézműves édességeket és pékárukat készítenek. Még csak hároméves múltra tekint vissza a vállalkozás, de dolgozói folyamatosan tanulnak, képzik magukat. A tavalyi évben nagy elismerésben volt részük: sárgabarack-pálinkás karamelltortájukat választották az ország tortájának. A cukrászat felismerte, hogy itt nem állhatnak meg a fejlődésben, ezért hitelt vettek fel, és nagyobb üzletbe költöztek.

Újabb magyar kkv-sikerek Brüsszelben

Három magyar kkv is kaphat abból a 9,1 millió euróból, amit az Európai Bizottság oszt szét összesen 24 tagállam 189 vállalata között – olvasható a brüsszeli testület közleményében. A budapesti Virtual Solutions Kft., a szentesi Tonosoft Orvostechnikai és Kutatás-Fejlesztési Kft., és a felsőzsolcai Stringbike Kft. egyenként 50 ezer euróhoz (mintegy 15,5 millió forint) juthat, emellett ingyenes üzleti tanácsadást is kapnak.

A Bizottság Horizon 2020 programjának keretében innovatív európai kis- és középvállalatokat díjaznak, számunkra pedig siker, hogy az elismertek közé három magyar cég is bekerült. Az érintett cégek 50 ezer euróból megvalósíthatósági tanulmányokat készíthetnek arról, hogyan lehet a gyakorlatban is hasznosítani innovációjukat, emellett háromnapos ingyenes üzleti képzést is biztosít számukra az EB.

Az Európai Bizottság közleménye szerint Olaszországban 34 vállalat pályázott sikeresen, Spanyolországban 30, az Egyesült Királyságból 18 vállalat részesülhet az alap támogatásából, ezek az országok részesülnek legnagyobb arányban a pénzből. Legtöbbjük infokommunikációs, szállítással kapcsolatos, valamint szén-dioxid kibocsátást csökkentő pályázat volt.

A Horizon 2020 kkv-támogatása keretében már összesen húsz magyar cég jutott hasonló forráshoz, miközben egész Európából összesen 1840 vállalkozást ismertek el. Ebben a körben is s apsnyolok vezetnek 351 céggel, őket követik az olaszok 317-tel. A régióban a lengyeleknél 46 vállalat kapott már 50 ezer eurós hozzájárulást, míg a szlovénoknál 31 sikeres pályázat volt. A szlovákokat, a cseheket, a bolgárokat és a románokat viszont magasan verik a magyar kkv-k.

Terven felül teljesít a Garantiqa Hitelgarancia

A tervezett 416 milliárd forint helyett 433,5 milliárd forintra emelkedett a Garantiqa Hitelgarancia teljes kezességvállalási portfoliója szeptember végén, ez éves összevetésben 23 százalékos, a múlt év végéhez képest pedig 18 százalékos növekedés - derül ki az MFB-csoport többségi tulajdonában lévő társaság első kilenc havi adataiból.

 A garanciacég valamennyi meghatározó üzleti területen túlteljesítette kitűzött célját az idei első három negyedévben. Az  új garancia-állomány 300,5 milliárd forintot ért el, ezzel párhuzamosan a társaság a kiadásait a tervezett szint alatt tartotta.

Búza Évát, a cég vezérigazgatója a friss adatokat értékelve kiemelte: a bankoktól érkező kezességvállalási igények minden hónapban meghaladták az előző évi szintet.

A kezességvállalás továbbra is a mikrovállalkozások körében meghatározó, ebben a szegmensben 24 százalékos volt a növekedés - fogalmazott. Hozzátette, hogy a garanciavállalás a kkv-hitelezés növekedését lényegesen meghaladó mértékben bővült.

A Garantiqa az év elején azt tervezte, hogy a kezességvállalási portfólió az idei év végére éri el a 420-421 milliárd forintot, de most az végére már 450 milliárd forint feletti összeget várnak. Ezzel a teljesítménnyel 570 milliárd forintnyi hitel kkv-khoz jutását segíti elő a társaság. A cég szakértői arra számítanak, hogy 2017-ben is fennmarad a lendület, és növekedni fog a garanciakonstrukciók iránti kereslet.