Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Tovább hízhatnak a magyar cégek

2017. november 13. - Cégkasszás

A korábbiakhoz képest magasabb, 8,6%-os árbevétel-, de szerényebb, 4,5%-os profitnövekedéssel terveznek a hazai cégek – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. Pénzügyeik következő egy évi alakulását tekintve a kisvállalkozások a legoptimistábbak.

A K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményei azt mutatják, hogy jelenleg a hazai vállalkozások 8,6%-os árbevétel-növekedésre és 4,5%-os profitbővülésre számítanak. Ez azt jelenti, hogy a bevétel-növekedés dinamikája továbbra is kedvező, a nyereségbővülés várt mértéke azonban kissé mérséklődött a korábbi 5,1%-hoz képest. Az árbevétel és eredményvárakozások tehát kivételesen ellentétes irányba mozdultak el – olvasható a felmérésről kiadott közleményben.

shutterstock_735010138.jpg

Jelenleg a kisvállalkozások a legoptimistábbak, árbevétel-emelkedési várakozásaik 6,3%-ról 8,8%-ra ugrottak. Ezzel szemben a mikrovállalkozásoknál 10,4%-ról 8,6%-ra, a középvállalkozásoknál pedig 7,2%-ról 6,9%-ra csökkentek a várakozások. A különböző ágazatok közül az ipari cégek várakozásai a legkedvezőbbek, hiszen 10%-os növekedést prognosztizálnak.

A profitkilátásokat tekintve szintén eltérően mozognak a különböző méretű cégek várakozásai. Jelenleg a mikrovállalkozások terveznek a legnagyobb profitnövekedéssel, holott egyedül az ő várakozásaik csökkentek, szám szerint 6,5%-ról 4,8%-ra. Tőlük nem sokkal lemaradva a kisvállalkozások következnek (4,3%), míg a középvállalkozások csupán 3,9%-os profitnövekedést prognosztizálnak. A szektorok közül egyedül a kereskedelmi cégek várnak átlag feletti, 5,3%-os nyereségbővülést a következő egy évben.

 

Újabb világcég építene a magyar beszállítókra

2020-ig meg kívánja duplázni a közép- és kelet-európai kkv-któl, köztük a magyar vállalkozásoktól vásárolt termékek és szolgáltatások volumenét a General Electric (GE). A vállalat mintegy 6500 beszállítóval rendelkezik a régióban, beszerzéseinek értéke pedig meghaladja a 1,7 milliárd dollárt, amely az évtized végére elérheti a 3,4 milliárdot. A GE ezt kis- és középvállalati beszállítói bázisának növelésével, a nagyobb beszállítók regionális beszállítókká történő fejlesztésének elősegítésével és azáltal kívánja elérni – derül ki az amerikai cég közleményéből.

Magyar, lengyel, horvát, cseh, román, szerb és szlovén kormányszervezetek, befektetési és gazdaságfejlesztési ügynökségek, valamint export-import bankok képviselői vettek részt a GE által kezdeményezett és az Amerikai Kereskedelmi Kamara társszervezésében megtartott Közép- és kelet-európai Ellátási Lánc Konferencián.

A GE több mint 30 000 beszállítótól vásárol árukat és szolgáltatásokat világszerte, ezen tranzakciók értéke pedig eléri a 70 milliárd dollárt, ami megközelíti Magyarország GDP-jének 50%-át. A térségben a GE mintegy 6500 beszállítóval, köztük 1500 minősített magyar partnerrel rendelkezik.

A GE Magyarország júniusban írt alá szándéknyilatkozatot a magyar kormánnyal a kkv-k fejlesztésére. Magyarországi gyáregységeiben több mint 10 000 főt foglalkoztat a vállalat, Magyarországról kiinduló exportjának értéke pedig, több mint 3 milliárd dollár, amelyhez 900 millió dollár értékben vásárol árukat és szolgáltatásokat elsősorban a helyi kkv-któl.

 

beszallitok.jpg

Akkor változnak meg a dolog, ha teszünk is érte

Béres Alexandra elárulta nekünk sikerének titkát: „Szerintem a sikerhez mindig az a recept, ami a sporthoz is: egy kis kitartás, egy kis elszántság, alázat és az, hogy végigcsináljuk a dolgokat. Nem hiszek abban, hogy valami hirtelen megváltozik. Akkor változnak meg a dolgok, ha teszünk is érte.”

 

Megint tömegesen készülnek bővíteni a kkv-k

A cégek várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index kisebb növekedést követően újra a pozitív tartományba került, jelenleg 2 ponton áll. A javulás hátterében az áll, hogy erősödött a kkv-k létszámbővítési szándéka és a közterhekkel kapcsolatban is derűlátóbbak lettek, míg a pénzügyeket tekintve enyhén növekvő árbevétellel, de alacsonyabb profittal terveznek a következő egy évben.

A két pontos érték három ponttal magasabb, mint a legutóbbi felméréskor. A bizalom minden árbevétel-kategóriában és minden ágazatban erősödött, és – a mikrovállalkozások kivételével – mérettől és iparágtól függetlenül a pozitív tartományban van. A középvállalkozások várakozásai javultak leginkább – 4,5 pontról 25 pontra –, ezzel ők a legoptimistábbak jelenleg. A kisvállalkozások bizalma ennél jóval szerényebb mértékben, 2 pontról 4 pontra javult, miközben a mikrovállalkozások hangulata a negatív sávban tartózkódik, bár az ő esetükben is javulás tapasztalható, hiszen az -6 pontról -3 pontra emelkedett.

blog_diagram_1013.jpg

Az index javulásának egyik oka, hogy erősödött a foglalkoztatási szándék. Megduplázódott a több mint 4 fős létszámbővítésben gondolkodók aránya (9%), összességében pedig a cégek több mint harmada (36%) tervez új munkaerőt felvenni. Enyhén javultak a közterhekre vonatkozó várakozások is.

A kkv-k árbevétel várakozásai tovább emelkedtek, és jelenleg 8,6%-os bevétel növekedéssel terveznek a következő egy évben, profitvárakozásuk azonban jelentősen, 5,1%-ról 4,5%-ra mérséklődött az előző negyedévhez képest – mutat rá a felmérés.

Lengyel-magyar együttműködés az innovációért

A lengyelországi Krynicában nemrég rendezték meg 27. alkalommal a nemzetközi gazdasági fórumot, melyen a Queen Jadwiga Foundation kezdeményezése alapján a varsói Mazovia ICT Klaszter, a Lengyel Energia Klaszterek Szövetsége, valamint az Okos Jövő Innovációs Klaszter stratégiai partnerséget kötöttek.

A megállapodás alapja az a felismerés, hogy a kelet-európai gazdaságok versenyképes és fenntartható működéséhez regionális szintű összefogásra van szükség, innovatív közös projektekre, amelyek biztosíthatják a térségben a gazdaság tartós növekedését.  
 
A megállapodás elsősorban a kkv szektort, a stratupokat, és a családi vállalkozások támogatását és megerősítését tűzte ki céljául, ami társadalmi szempontból kifejezetten jelentős, hiszen hozzájárul a gyes/gyed-ről visszatérő édesanyák vállalkozóvá válásához, valamint a fiatalok helyben tartásához is.  A jelenleg lengyel-magyar kooperáció további célja, hogy kibővítse tevékenységét a V4+ régióra. Ezzel egyidejűleg a V4+ Fejlesztési Tőkealap program is elindulhat, ezzel még erősebbé téve a gazdasági és társadalmi kohéziót a régióban.
 
A regionális együttműködés biztosít majd lehetőséget a kkv-k számára, hogy kompatibilissé válhassanak olyan nagy ipari rendszerekhez, mint az Ipar 4.0 és olyan ökoszisztémákhoz, mint a smart energia, energiabiztonság, ICT, űr- és repüléstechnológia, smart egészségügy, elektromobilitás vagy éppen a smart oktatás. A projektek finanszírozását a kormányzatok segítségével, az Európai Befektetési Bank, az Európai Befektetési Alap hozzájárulásával és a magánszektor bevonásával oldanának meg a résztvevő felek.

Kiderült, miért vonzó még mindig a saját vállalkozás

A hazai cégvezetők a függetlenséget tartják a legmotiválóbbnak a vállalkozói létben, míg egy részük az alkalmazotti életformát megunva nyargalt át a másik oldalra. Leginkább 31-40 éves kor között lesz valakiből cégvezető, de akad olyan is, aki 50 éves kora felett váltott – derül ki a K&H felméréséből.

business-consulting-pic-e1424759590754.jpg

A félezer hazai kkv megkérdezésével történt felmérés arra kereste a választ, hogy a cégvezetőket mi késztette vállalkozásuk létrehozására. A válaszadók majdnem harmada (31%) azt válaszolta, hogy függetlenségre vágyott, emellett a vállalkozók 23%-a az üzleti lehetőségeket látva döntött. További jelentős hányadot képviselnek azok, akik megunták a beosztotti munkájukat, vagy új kihívást kerestek.

Érdekes adat, hogy durván minden tizedik cégvezető a családi örökség részeként lett vállalkozó, miközben további 9%-ot saját ötletének megvalósítása terelt ebbe az irányba. Hasonló arányban vannak azok, akiket ismerősük vagy családjuk beszélt rá a dologra, direkt jövedelemforrásként viszont csak 8% vágott bele saját vállalkozásba.

blog_0913.jpg

A kutatás azt is feltérképezte, hogy Magyarországon átlagosan hány évesen lesz valakiből cégvezető. „Az eredményekből az látszik, hogy leginkább fiatal felnőttkorban válunk cégvezetővé. A legtöbben ugyanis 31-40 éves korban (42%), egy jelentős részük pedig ennél is fiatalabban, 31 éves kora előtt éri el ezt a pozíciót (30%). Nem ritka azonban az sem, hogy valaki 50 éves kor felett jut el idáig (8%), sohasem késő tehát megvalósítani álmainkat.

Valódi társakként dolgozunk

Etyek kis túlzással összenőtt a Rókusfalvy névvel, ami persze nem csoda, hiszen a térség fejlesztését gyakorlatilag a fivérek indították be. Azt mondják, a szerencsén és az ösztönökön múlott, meg talán azon is, hogy bár vállalkoznak, hagyják, hogy mások is nyerjenek. Komoly tartalom egy laza interjúban – Rókusfalvy Pállal és Rókusfalvy Gáborral beszélgettünk.

rokusvalvy01-1024x679.jpg
Hogyan csöppentetek bele az üzleti világba, emlékeztek még az első lépésekre?

Rókusfalvy Pál: Kezdem én, már csak az idősebb jogán is… Rózsaszín történet a miénk, hatan vagyunk testvérek, három lány és három fiú, édesapánk pszichológus, édesanyánk külkereskedelmi vonalon dolgozott. Azt nevelték belénk, hogy a család iszonyúan fontos, és hogy a nagyobb figyeljen oda a kisebbre. Gábor a legfiatalabb közülünk, sok törődés jutott neki, és valahogy úgy alakult, hogy mi ketten különösen közel kerültünk egymáshoz.

Rókusfalvy Gábor: Közbe kell vágjak, Pali nyilván a kora miatt már nem emlékszik pontosan… Még gimnazistaként vált hivatalossá a mi közös viszonyunk a munkában. Többnyire postára rohangáltam a csekkekkel – kemény időszak volt.

Rókusfalvy Pál: 1991-ben úgy döntöttem, hogy céget alapítok. Akkoriban én rádióztam, és azt láttam magam körül, hogy mindenki belevág a reklámbizniszbe. Tipikus „onemanshow” cégekre kell gondolni, és én is egy ilyet találtam ki magamnak. A Roxer nevet adtam neki, mert eredetileg ez volt a családnevünk; felvidéki evangélikus szász gyökereink vannak, Szepesszombat mellől, Rókusfalváról származunk. Beindult a dolog, rengeteg volt a reklám, de én nem értettem a pénz kezeléséhez, így szóltam a mérnök bátyámnak, hogy mi lenne, ha ő kezelné az excel-táblákat. Belement hála istennek, és lassan felépült a háttér. A reklámág továbbfejlődött, és egyfajta evolúciós folyamat indult meg: külön üzletágak jelentek meg, külön társasági formában, és az egészet egy laza holdingban fogtuk össze. A Roxer központja ma Budaörs, itt a bázisa a 40-50 kollégánknak.

 Hogyan élitek meg, hogy testvérekként vállalkoztok? Okoz ez problémát?

Rókusfalvy Gábor: A mi esetünk tényleg szerencsés, mert nincsenek ilyen problémáink. Kölcsönösen kiegészítjük a másikat, kontrollt jelentünk egymásnak, és mint fivérek a másik elborulásait is természetesebben tudjuk kezelni. Nem akarom ragozni, de érezzük egymást, hogy mit miért teszünk. A pénzügyekben pedig a vér szerinti kötelék nagy bizalmat ad.

Rókusfalvy Pál: Valódi társakként dolgozunk, de azt tisztáztuk, hogy hol ki a főnök (nevet). Ez kell is, mert mindketten erős karakterek vagyunk. Azt gondolom, ha valami jól működik, eleve kevesebb gikszer merül fel. Ha baj van, akkor a konfliktusok is megszaporodnak. Azt tartom a legfontosabb tudásunknak, hogy megtanultuk: mindenki azzal foglalkozzon, amihez ért. Gábor viszi a kommunikációs cégcsoportot, így a rendezvényeinket is, ezzel a Roxer nagy része az ő vállát nyomja. De még így is mindenki azt csinálja, amit én akarok, és ezzel meg is válaszoltam azt a kérdést, hogy tulajdonképpen ki a főnök (megint nevet). Talán az a legnagyobb előnye a szoros testvéri kapcsolatnak, hogy a többiek nem hagyják, hogy totál hülyeséget csinálj.

 Milyen vállalkozóknak tartjátok magatokat?

Rókusfalvy Gábor: Ösztönösen konzervatív vállalkozóknak. Óvatosak vagyunk, ebből a mederből sosem léptünk ki, és ezt nem is bánom. A 2009-es, a kommunikációban különösen érezhető válságban például ez a felfogás tartott bennünket a felszínen. Nem ültünk fel a trendeknek, nem vágtunk bele mindenbe csak azért, mert az jól pörgött. Persze olykor talán gyorsabban is reagálhattunk volna, de a sikerek így sem maradtak el. Mi leginkább ösztönösen lépünk, ami lehet, hogy veszélyes, de így működünk. Amiben elkötelezetten hiszek, az a kollégák megbecsülése. Hozzáteszem: nemcsak őket és az ügyfeleket simogatjuk, hanem az alvállalkozókat is. Mert a siker legfőbb titka a humán erőforrás.

Az etyeki sztori hogyan kerekedett sikertörténetté?

Rókusfalvy Pál: A szerencsén múlott. Van egy unokatestvérünk, aki megálmodta a Borbarát magazint, és segítséget kért tőlünk. Segítettünk, és cserébe azt kértem, hogy hozzon össze a borász ismerőseivel. Így jutottam el Etyekre, ahol egy borkóstolón megvilágosodtam: a település közel van, szeretem, miért ne csinálnék itt valamit? Vettem egy kis présházat, és egész hamar kiderült, hogy ez nemcsak hobbi, hanem üzlet is. Megcsináltuk az Etyek Pince Fesztivált, az Etyeki Kezeslábast, aztán a piknikeket. Egyfajta társadalmi szerepvállalás ez, és azt látom, hogy a tevékenységünknek köszönhetően ma már van térségi fejlesztési koncepció, kinyíltak a pénzcsapok, beruházások indultak el. És ha mindebben van szerepünk – márpedig van –, akkor ez komoly büszkeség számunkra. Legyen egyértelmű: Etyek nem úgy jött, mint mondjuk Burgundiában, hogy a hatodik generáció sorozatban ugyanannál a konyhaasztalnál kóstolja meg a borokat…  Mi úttörők vagyunk.

Rókusfalvy Gábor: Azt húznám alá, hogy Etyek nem befektetésnek indult, de az lett. Nem azért mentünk oda, hogy pénzt csináljunk, de megláttuk, hogy klassz dologba lehet belevágni. Most egy, a mi szintünkön jelentős fejlesztés előtt állunk a birtokon, ez százmilliós nagyságrend. A mi fejünkben ez úgy néz ki, hogy amit máshol megkeresünk, azt Etyeken befektetjük.

Rókusfalvy Pál: Igen, szóval egyáltalán nem baj, hogy azt, amit teszel, szereted is. A mindennapok minősége egyre fontosabb nekem. Hogy az érték kapjon hangsúlyt, ne pusztán az üzletről legyen szó. Azt tartom organikusnak, amikor az ember együtt fejlődik a tevékenységével – ez az egészséges. Mindig ódzkodtam a hirtelen mozdulatoktól.

Etyek elsőre azért kilógott a Roxer profiljából, de később ügyesen beépítettétek a portfólióba. Van olyan új terület, amivel még szemeztek?

Rókusfalvy Pál: Persze, hiszen folyamatosan fejlesztünk, most például a digitalizációra próbálunk meg ráfeküdni, de ezek inkább a már meglévő történetek aktualizálásai. Én a következő húsz évemet is látom nagyjából, a borászat nemcsak nekem, hanem a következő generációinknak is elég munkát ad majd.

Sikeresek vagytok… Szerintetek miért?

Rókusfalvy Gábor: Pali elől elcsaklizom a zárszót, mert nagyon jó válaszom van. A kollégák megbecsülését már mondtuk, viszont van még egy nagyon fontos dolog. Ez pedig a win-win dealek megteremtése. Hagyni, hogy a másik fél is jól járjon… Keressünk az adott pillanatban kevesebbet, az kifizetődik a jövőben – ez nagy igazság, érdemes észben tartani.

Lassan terjed az online bankolás a legkisebb cégek között

A legkisebb cégek csaknem mindegyike használ online banki rendszereket, a mikro- és kisvállalatok közel fele azonban ma is a bankfiókot részesíti előnyben. A szerződéses ügyek mellett a hiteligénylés, illetve a befektetések kezelése igényel személyes megjelenést –  derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. országos, reprezentatív, 500 vállalkozás megkérdezésén alapuló kutatásából.

 fintech-generic-phone.jpg

A mikro- és kisvállalatok többsége ma már leginkább online intézi banki ügyeit, mintegy 40 százalékuk azonban (inkább vagy kizárólag) továbbra is személyesen keresi fel a bankfiókot – derül ki a Garantiqa Zrt. kutatásából. A mikrovállalatok 80, a kisvállalatoknak pedig 97 százaléka használ valamilyen online banki rendszert céges számlája kapcsán. A csak online rendszert használók ugyanakkor jelentős kisebbségben vannak: a mikrocégek közel ötöde, a kisvállalatoknak pedig 15 százaléka válaszolta ezt. A válaszadók mikrovállalatok tulajdonosai, saját, lakossági számlájukon 68, míg a kisvállalatoknál 84 százalékos arányban használják az online banki rendszereket – előbbi kategória háromnegyede, utóbbinak pedig több mint kétharmada rendszeresen.

Dr. Búza Éva a Garantiqa vezérigazgatója kiemelte: jól érzékelhető, hogy a hazai kkv szektorban egyre inkább terjed az online bankolás, online ügyintézés. Ugyanakkor van még tér a fejlődésre, hiszen a legkisebb cégek kisebb mértékben élnek a pénzügyi szereplők által kínált digitális innovációk előnyeivel.

buza_eva_04_02-1024x681.jpg

A legkisebb cégek közül minden negyedik csak személyesen vagy telefonon intézkedik vállalati banki ügyeiben, a kisvállalatoknál pedig 15 százalék sorolta magát e körbe. A tulajdonosok elsősorban a szerződésekkel kapcsolatos ügyeket intézik személyesen, de a hiteligénylés és a befektetések kezelését is inkább a bankfiókokban bonyolítják. A kisvállalatoknál elenyésző az átutalások és a csoportos beszedési megbízások nem online kezelése, minden ötödik mikrocég azonban még mindig így jár el ebben az esetben is. A termékekről, lehetőségekről is csupán a megkérdezettek nagyjából fele szerez általában online információt.

Az online banki rendszerek használatát nélkülöző kis cégek tulajdonosai leginkább azért kerülik ezt az ügyintézési módot, mert úgy vélik, nincs szükségük rá. A mikrovállalkozásoknál az ismerethiány, illetve a biztonsági kérdések, a középvállalatoknál pedig a biztonságon túl a bizalomhiány is szerepet játszik.

A legkisebb cégek esetén továbbra is gyakori rutin az, hogy az „offline” eszközöket szívesebben használják a tulajdonosok. A megkérdezett cégek mintegy harmada havonta keresi fel a számláját vezető pénzintézetet. A heti gyakoriság a mikrocégek közel ötödénél, míg a kisvállalatok több mint harmadánál merül fel.

A vezérigazgató hozzátette: a Garantiqa kiemelt figyelmet fordított az elmúlt években az innovációra és a digitális fejlesztésekre: így érdemben sikerült csökkenteni az átfutatási időket és az adminisztrációs terheket egy-egy KKV hitelhez kapcsolódó kezességvállaláskor. Ezt jelzi, hogy a standard termék alapú kezességvállalási kérelmek átlagos átfutási ideje mindössze másfél napra csökkent.

Egyre több nyereségre számítanak a kkv-k

Bár az árbevétel-növekedést illetően az elmúlt negyedévihez hasonló várakozás jellemzi a kkv-kat, a profitnövekedés látványosan megugrott – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból. Jelenleg a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó cégek, illetve a Tiszántúlon működő vállalkozások a legbizakodóbbak pénzügyi kilátásaikat illetően.

 fogaskerek.jpg

A K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményei szerint a hazai vállalkozások 5,5%-os forgalomnövekedésre és 3,6%-os profitbővülésre számítanak. Vagyis a bevétel-növekedés dinamikája várhatóan nem fog változni a korábbi becslésekhez képest, nyereség szempontjából azonban javulást látunk, hiszen a korábbi várakozás még 3,2%-os növekedésről szólt.

Az éves árbevétel nagysága alapján erőteljes eltérés mutatkozik a vállalkozások pénzügyi jövőképét illetően. A mikrocégek átlag alatti, 5,1% és 3,3%-os növekedést várnak az árbevételben és a profitban. A kisvállalkozások 5,5%-os és 3,4%-os növekedéssel terveznek, míg a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó középvállalatoknál jóval az átlag fölötti a várakozás: 8,7%, illetve 6,9% bővülést várnak bevétel és nyereség tekintetében – derül ki a kutatásból. 

Úgy tűnik, a kelet-magyarországi cégek jóval kedvezőbben látják a következő egy évet, mivel az alföldi kkv-k 7,1%-os, illetve 4,9%-os, az észak-magyarországi vállalkozások pedig 6,3%-os és 4,7%-os bővülést becsülnek az árbevételt és profitot illetően. Mindez azért érdekes, mert a felmérés szerint majdnem minden ötödik kkv nyitott arra, hogy bővítés esetén más régióban gondolkodjon, ilyenkor pedig sokat számíthatnak az adott régió üzleti várakozásai.

Mérlegen a valóság

Huszonöt év, 5000 milliárd forintos cél, tavaly pedig 21 százalékos növekedés – néhány beszédes szám a Garantiqáról, amelyről bár kevés szó esik, mégis az egyik legfontosabb szerepet kapja a magyar gazdaság életében.
Dr. Nagy Róberttel, a Garantiqa vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.

nagy_robert_uj2.jpg

A címlapsztorik nem tipikusan a Garantiqáról szólnak, a cég a szó jó értelmében amolyan igazi szürke eminenciás…

Igen, mert a társaság nem áll közvetlen kapcsolatban a vállalkozásokkal – amelyeknek egyébként végső soron segít –, mivel közvetlenül a bankoknak nyújtja szolgáltatását. Akkor végezzük jól a munkánkat, ha a bankok hitelezési kedve fokozódik és a vállalkozások egyre több olyan hitelhez jutnak, amelyek biztosítják a fejlődésüket. Mindehhez megkerülhetetlen segítséget, tulajdonképpen biztonságot nyújtunk. 

 Idén lesz 25 éves a Garantiqa. Hogyan indultak?

A Garantiqa két és fél évtizede működik, az 1993. januári első közgyűlésen meghatározták a fő tevékenységet, ami lényegében nem változott. Ez pedig az, hogy a Garantiqa a bankok mögé áll különböző nagyságú készfizető kezességekkel, annak érdekében, hogy a vállalkozások hitelt kaphassanak, olyanok is, amelyek méretükből, dologi biztosítékok hiányából, vagy éppen a gyengébb adósminősítésükből adódóan nem vagy nem feltétlenül jutnának hozzá.

 A pénzügyi ágazat szereplőinél a számok a legfontosabbak. Mit mutat az eddigi mérleg?

Az abszolút számok szerint 24 év alatt a Garantiqa 370 ezer kezességvállalási szerződést kötött, ezen keresztül pedig 4500 milliárd forint értékben jutottak hitelhez a magyar piacon működő különböző méretű vállalkozások. Ez óriási összeg, a 10 milliós lakossággal számolva azt jelenti, hogy egy főre vetítve nominálisan 450 ezer forint hitelhez biztosított készfizető kezességet a társaság.

 Vélhetően nem voltak mindig emelkedő pályán. Mi volt a mérföldkő?

A válságból való kilábalás után a Garantiqa vezetése 2014-ben elfogadta az új üzleti koncepciót, amely egy sor változtatást irányzott elő a növekedés érdekében, például a gyorsabb, hatékonyabb működés és a bürokrácia minimalizálása terén. Azaz az elektronikus csatornák fejlesztésével a lehető legrövidebbre csökkentjük az eljárási időt, így gyorsabban juthatnak hitelhez a vállalkozások. Ma már nagyon rövid idő alatt, akár egy-két napon belül megkaphatják a kezességvállalási szerződéssel kombinált hitelt a vállalkozások.

 Az évfordulóhoz számszerűsített célok is tartoznak?

Természetesen. Az utóbbi 24 évben 370 ezer szerződéssel 4500 milliárd forint hitel kihelyezését segítette elő a Garantiqa. Ha minden jól megy, a fennállásunk huszonötödik évében a kezességvállalási portfólió átlépheti az 5000 milliárd forintos szintet, a szerződések száma pedig 400 ezer darab fölé kerülhet.

 Magabiztos tervek. Milyen tényezők teszik lehetővé a tervek teljesítését?

Folyamatosak a fejlesztések, az átfutási idő a kezességvállalási eljárásokban lerövidült, így tovább javulhat a helyzet. Emellett egyre több mikro-, kis- és középvállalkozás tud arról, hogy az alacsony díjak mellett igénybe vehető Garantiqa-konstrukciókkal hitelhez juthat. Most jól áll a magyar gazdaság, hiszen az idei első negyedévben a GDP és a beruházások is jelentősen nőttek, nekünk pedig ebben a kedvező helyzetben az a dolgunk, hogy biztosítsuk a feltételeket a vállalkozásoknak.