Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Rákaptak a biztonságra a magyar cégek

2017. január 18. - Cégkasszás

Tavaly 33 százalékkal 346 milliárd forintra nőtt a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások hiteleihez vállalt kezességek volumene - közölte a többségi állami tulajdonban lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Minden ágazatban nőtt a 2016-ban kötött szerződések állománya, de voltak kiugró eredmények, a mezőgazdasági cégek esetében például 110 százalékos volt a növekedés.

Tavaly összesen 414 milliárd forint összegű új hitelhez mintegy 346 milliárd forint értékben nyújtott garanciát a Magyar Fejlesztési Bank-csoport többségi tulajdonában lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Mind a hitelek, mind a garanciaállomány esetében éves szinten 33 százalékos volt a növekedés. Dr. Búza Éva, a társaság vezérigazgatója az adatokról elmondta: “A 346 milliárd forintos kezességvállalás csak az új szerződésekre vonatkozik, a Garantiqa teljes garanciavállalási portfóliója a múlt év végén megközelítette a 463 milliárd forintot.” Hozzátette, az új hiteleknél és az új garanciaállománynál bekövetkezett 33 százalékos növekedés több szempontból is kedvező.

A mikro-, kis és középvállalkozások hitelfelvételi kedve javult és a hitelösszeg bővülése azt jelzi, hogy az érintett cégek a fejlődés útjára léptek. A garanciaállomány bővülése pedig dr. Búza Éva szerint többek között arra utal, hogy egyfelől a cégek biztonságra törekednek, másrészt pedig egyre több olyan vállalkozás ismeri fel, hogy az államilag támogatott garanciakonstrukciók segítségével akkor is kaphatnak banki hitel a fejlesztéseikhez, beruházásaikhoz, ha alapesetben a bank nem vagy nem feltétlenül folyósítana számukra hitelt.

A Garantiqa adatai szerint minden ágazatban nőtt az új garanciavállalások összege. Ezen belül a legnagyobb állomány, a 346 milliárd forintos tavalyi összeg 22 százaléka a szolgáltatási szektorban érdekelt cégekhez kötődött, 17-17 százalékkal részesedtek a nagy- és kiskereskedelmi cégek, szintén az építőipar és a feldolgozóipar 16-16 százalékos részesedése. “Ezek az ágazatok adták korábban is a garanciaállomány döntő részét, de tavaly jelentős növekedést ért el több ágazat. A mezőgazdaságban érdekelt mikro-, kis- és középvállalkozások esetében ugyanis a duplájára, pontosan 110 százalékkal nőtt az időszakban kötött szerződések volumene” - fogalmazott dr. Búza Éva.

A Garantiqa előrejelzése szerint a jegybanki hitelprogramok kifutása miatt a következő időszakban a garanciakonstrukciók egyre fontosabb szerepet töltenek majd be a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésében, ezen keresztül pedig a növekedésükben. Dr. Búza Éva közölte, hogy a társaság folyamatosan fejlődik, a piaci keresletnek megfelelő új konstrukciókat fejlesztenek, emellett fokozzák a hatékonyságot, többek között a garancianyújtáshoz szükséges adminisztráció mérséklésével. A Garantiqánál arra számítanak, hogy a múlt év végén 463 milliárd forintos teljes garanciavállalási portfólió 2017-ben 553 milliárd forintra nőhet, azaz közel 20 százalékkal gyarapodhat.

 

Akár 90 ezer új munkahelyet is teremthetnek a kkv-k

A magyar cégvezetők jelentős része pozitívan tekint gazdasági kilátásai elé, a megnövekedett megrendelések nyomán pedig közel 90 ezer új munkahely jöhet létre jövőre a hazai kkv-szektorban – derül ki a Budapest Bank által készített kutatásból. 

A felmérés szerint a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) tervezett beruházásaik közel felét (49 százalékát) hajtották végre az elmúlt 12 hónapban, ami a következő évben mintegy 10 százalékkal növekedhet. A vállalatvezetők felmérésben adott válaszai alapján az elmúlt évben megvalósult 1.085 milliárd forintos beruházási összérték a következő 12 hónapban elérheti az 1.211 milliárd forintot is, ami cégenként átlagosan 6,3 millió forintos beruházást jelent. A legambiciózusabbak a szektoron belül a közepes (10-49 főt foglalkoztató) vállalkozások: a tervezett beruházási összérték közel fele (568 milliárd forint) ebben a szegmensben valósulhat meg. 

Az eddigi évekhez képest a beruházások mögötti fő motiváció immár nem az amortizálódó eszközök pótlása, hanem sokkal inkább a hatékonyságnövelés és a kapacitásbővítés, ami azt jelzi, hogy a cégek elkezdtek bővülésben gondolkodni. A fejlesztéseket illetően a vállalkozások nagymértékben támaszkodnának az uniós támogatásokra: a beruházásokat a megkérdezettek közel harmada (27 százaléka) finanszírozná EU forrásból, további 12 százalék pedig állami program által biztosított pénzügyi forrást igényelne. Banki hitelt a válaszadók 8 százaléka, lízinggel együtt 14 százaléka venne igénybe. A foglalkoztatásra vonatkozó tervek is jelentős bővülést vetítenek előre: a megkérdezett vállalkozások mintegy harmada tervez létszámbővítést, ami összesen 86 699 új munkahely létrejöttét jelentheti jövőre. A tervezett létszámbővítés leggyakoribb oka a megrendelések növekedése.

Hitelszótár - Birkás Pálinka Kft.

Segítség a terjeszkedésben

 

 

Birkás István 1990-ben indította el családi vállalkozását. A pálinkafőzéssel párhuzamosan mezőgazdasági vállalkozást is indított, gyümölcsültetvényeket telepítettek, megalapozva ezzel a pálinkafőzés alapanyagait. A Birkás Pálinkát nem csak itthon szeretnék fejleszteni, hanem külföldi piacok felé is nyitnának. A vállalkozás bővüléséhez új piacokat kell találni, és újabb igényeket kiszolgálni, amihez a hitel nélkülözhetetlen.

Gyerekcipőben jár a kkv-k digitális fejlettsége

Ma még csak tízből egy kis- és középvállalkozás tekinti magát digitálisan érettnek, ám az előttünk álló években gyorsan emelkedhet ez az arány – derül ki a CIB Bank és a TNS Hoffmann reprezentatív kutatásából. A cégek 41 százaléka eddig nem vagy alig haladt a digitális átállással, de jelentős változásokat terveznek a következő 10 évben. A pénzügy az első terület, ahol a kkv-k a kezdő lépéseket megtették, 90 százalékuk alkalmaz itt valamilyen digitális megoldást.

 A hazai kkv-k még a digitalizációs folyamat elején tartanak, hiszen mindössze 7 százalékuk tekinti magát teljesen felkészültnek digitális szempontból - derül ki a legfrissebb CIB Bank Stafétabot kutatásból. A felmérés eredményei alapján viszont a kkv-k gyors fejlődést terveznek ezen a területen: ez alapján két év múlva tízből három, tíz éves időtávon pedig már tízből hat vállalkozás látja magát digitálisan érettnek. Persze ehhez az is kell, hogy addigra ne legyen késő, hiszen a digitális fejlődés hiánya miatt sok cég jövője akár veszélybe is kerülhet.

 Az eddigiek alapján nem meglepő, hogy jelenleg a kkv-k csupán 25 százaléka véli úgy, hogy „befutott”, vagyis komoly lépéseket tett a digitalizáció területén, 41 százalékuk számít törekvőnek – vagyis még nem lépett előre, ám vannak ilyen tervei -, míg nagyjából harmaduk sorolható a „leszakadó” kategóriába, akik saját megítélésük szerint hosszabb távon sem tudnak lépést tartani a digitalizációs folyamatokkal.

 A kutatás eredményei szerint a kkv-k döntő többsége – 92 százaléka – már végez stratégiai tervezést, és az arány folyamatosan emelkedik: tavaly még 89, 2014-ben pedig 84 százalékuk mondhatta el magáról, hogy készít tervet. A kkv-k több mint harmada készít stratégiai tervet az adott évre, de 7 százalékuk 5 évnél hosszabb időre is próbál meghatározni fejlődési irányokat. Figyelemre méltó megállapítása a kutatásnak, hogy a hosszú távú stratégiával rendelkező kkv-knál jelentős hangsúlyt kap a digitalizáció, túlnyomó többségük ugyanis számol vele az üzleti terveiben.

Hitelszótár - A G&D cukrászda

 

A G&D mesterei kézműves édességeket és pékárukat készítenek. Még csak hároméves múltra tekint vissza a vállalkozás, de dolgozói folyamatosan tanulnak, képzik magukat. A tavalyi évben nagy elismerésben volt részük: sárgabarack-pálinkás karamelltortájukat választották az ország tortájának. A cukrászat felismerte, hogy itt nem állhatnak meg a fejlődésben, ezért hitelt vettek fel, és nagyobb üzletbe költöztek.

Újabb magyar kkv-sikerek Brüsszelben

Három magyar kkv is kaphat abból a 9,1 millió euróból, amit az Európai Bizottság oszt szét összesen 24 tagállam 189 vállalata között – olvasható a brüsszeli testület közleményében. A budapesti Virtual Solutions Kft., a szentesi Tonosoft Orvostechnikai és Kutatás-Fejlesztési Kft., és a felsőzsolcai Stringbike Kft. egyenként 50 ezer euróhoz (mintegy 15,5 millió forint) juthat, emellett ingyenes üzleti tanácsadást is kapnak.

A Bizottság Horizon 2020 programjának keretében innovatív európai kis- és középvállalatokat díjaznak, számunkra pedig siker, hogy az elismertek közé három magyar cég is bekerült. Az érintett cégek 50 ezer euróból megvalósíthatósági tanulmányokat készíthetnek arról, hogyan lehet a gyakorlatban is hasznosítani innovációjukat, emellett háromnapos ingyenes üzleti képzést is biztosít számukra az EB.

Az Európai Bizottság közleménye szerint Olaszországban 34 vállalat pályázott sikeresen, Spanyolországban 30, az Egyesült Királyságból 18 vállalat részesülhet az alap támogatásából, ezek az országok részesülnek legnagyobb arányban a pénzből. Legtöbbjük infokommunikációs, szállítással kapcsolatos, valamint szén-dioxid kibocsátást csökkentő pályázat volt.

A Horizon 2020 kkv-támogatása keretében már összesen húsz magyar cég jutott hasonló forráshoz, miközben egész Európából összesen 1840 vállalkozást ismertek el. Ebben a körben is s apsnyolok vezetnek 351 céggel, őket követik az olaszok 317-tel. A régióban a lengyeleknél 46 vállalat kapott már 50 ezer eurós hozzájárulást, míg a szlovénoknál 31 sikeres pályázat volt. A szlovákokat, a cseheket, a bolgárokat és a románokat viszont magasan verik a magyar kkv-k.

Terven felül teljesít a Garantiqa Hitelgarancia

A tervezett 416 milliárd forint helyett 433,5 milliárd forintra emelkedett a Garantiqa Hitelgarancia teljes kezességvállalási portfoliója szeptember végén, ez éves összevetésben 23 százalékos, a múlt év végéhez képest pedig 18 százalékos növekedés - derül ki az MFB-csoport többségi tulajdonában lévő társaság első kilenc havi adataiból.

 A garanciacég valamennyi meghatározó üzleti területen túlteljesítette kitűzött célját az idei első három negyedévben. Az  új garancia-állomány 300,5 milliárd forintot ért el, ezzel párhuzamosan a társaság a kiadásait a tervezett szint alatt tartotta.

Búza Évát, a cég vezérigazgatója a friss adatokat értékelve kiemelte: a bankoktól érkező kezességvállalási igények minden hónapban meghaladták az előző évi szintet.

A kezességvállalás továbbra is a mikrovállalkozások körében meghatározó, ebben a szegmensben 24 százalékos volt a növekedés - fogalmazott. Hozzátette, hogy a garanciavállalás a kkv-hitelezés növekedését lényegesen meghaladó mértékben bővült.

A Garantiqa az év elején azt tervezte, hogy a kezességvállalási portfólió az idei év végére éri el a 420-421 milliárd forintot, de most az végére már 450 milliárd forint feletti összeget várnak. Ezzel a teljesítménnyel 570 milliárd forintnyi hitel kkv-khoz jutását segíti elő a társaság. A cég szakértői arra számítanak, hogy 2017-ben is fennmarad a lendület, és növekedni fog a garanciakonstrukciók iránti kereslet.

 

Még mindig kevés fiatal vállalkozik

Miközben összeurópai probléma a fiatalok munkanélkülisége, Magyarországon kiemelkedően aggasztó a helyzet. Az egymillió magyarországi vállalkozó csupán 27 százaléka 40 év alatti, a 40 év alatti önfoglalkoztatók száma pedig csupán hozzávetőleg 65 ezer fő – olvasható a Fiatal Vállalkozók Szövetségének (FIVOSZ) közleményében.

"Magyarország jövője a gazdaságon múlik, a jövőt pedig a fiatal vállalkozók aktivizálása jelenti” - üzeni Demján Sándor a fiataloknak. A kérdés már csak az, hogy mire van szüksége ma egy fiatalnak ahhoz, hogy karrierépítése sikeres, pénzkeresési próbálkozásai, pedig ténylegesen gyümölcsözőek legyenek? Mikor kezdődik egyáltalán a karrierépítés?

Probléma, hogy a legutóbbi felmérések szerint a magyar egyetemisták-főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzését követően és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, 35 százalékuk úgy véli, akkorra már saját vállalkozását vezeti.

A Fiatal Vállalkozók Hete második napján az ország egyik leggazdagabb üzletemberétől, Demján Sándortól hallhatnak a fiatalok további ösztönző és tanulságos gondolatokat, valamint megismerkedhetnek az ország leggazdagabb üzletasszonya, Kósa Erika sikertörténetével és további példaértéket képviselő előadó útmutatásával is – olvasható a november közepén zajló Fiatal Vállalkozók hetéhez kapcsolódó közleményben.

Örömhír a cégeknek: 25 millióból 50 millió lett

Októbertől már 50 millió forint a Széchenyi-programban elérhető forgóeszközhitel plafonja.

Fontos változást hozott az október a Széchenyi Kártya Programban, újabb elemekkel bővült ugyanis a rendszer. Az egyik legfontosabb változás, hogy a vállalkozások már 50 millió forint maximális összegben igényelhetnek Széchenyi Forgóeszközhitelt. Ez jelentős változás a korábbiakhoz képest: azok a cégek, amelyek a hosszabb - maximum 3 éves - futamidejű Széchenyi Forgóeszközhitel keretében finanszíroznák forgóeszközeiket, vagyis a működésükhöz szükséges alapanyagokat, árukészletek beszerzését eddig maximmálisan 25 millió forintos forrást igényelhettek.

Nem szabad elfelejteni, hogy a programon belül elérhető hitelekhez nyújtott kamattámogatás mértéke az év elején 2 százalékról 3 százalékra emelkedett, így a hitel kamata rekordalacsony szintre - nettó - 2,91 százalékra süllyedt. Mindez számokban:  egy átlagos 10 millió forintos, 3 éves futamidejű forgóeszközhitel esetében a kamattámogatás 170 ezer forint kiadástól mentesíti a céget.

Könnyebb lehet a vállalkozások élete

Kedvezőbb feltételek jöhetnek az adózásban, emellett a járulékok is lejtőre kerülhetnek. Versenyképesség a fókuszban.

Egy sor, a vállalkozások működését megkönnyítő lépés várható a jövőben. Az új - a parlament által még el nem fogadott - adójavaslatok szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi plafonja 6 millióról 12 millió forintra emelkedik, továbbá egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai is.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter november elején az előbbieknél nagyobb volumenű, lényegében minden vállalkozás életét meghatározó tervet jelentett be. Mégpedig azt, hogy az ország, ezen belül a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében a kormány járulékcsökkentés tervez a jövőben. A miniszter konkrét számokról nem beszélt, és türelmet kért. Azt mondta, hogy a járulékcsökkentést nem szabad elkapkodni, arról egyeztetni kell a partnerekkel. Dőreségnek minősítette Varga azt, ha a járulékcsökkenés már január elsejétől életbe lépne, mert felkészülési időre szükség lesz.