Mindennapi vállalati pénzügyeink

Cégkassza

Nem nyomozzák a magyar cégek, hogy ki mennyit nyomtat az irodában

2017. április 28. - Cégkasszás

Egy tipikus magyar vállalkozásnál alig tartják számon, hogy melyik munkatárs mit és mennyit nyomtat, az elhasznált papírok mennyiségét pedig nem is lapszámban, hanem doboznyi kiszerelésben mérik, viszont a tintasugaras helyett szinte mindenhol lézernyomtatót használnak – derül ki a Canon Hungária megbízásából a Trend International Market Research által készített felmérésből.

A kutatás eredményei szerint a megkérdezett vállalatoknál jellemzően nyomtatópapírt tartalmazó (jellemzően 500 lapos) dobozok fogyása alapján tartják nyilván használatukat. A válaszadó cégek felénél havonta 2-10 doboz papírt használnak fel, ami ezer-ötezer darab kinyomtatott papírt jelent. 18%-uknál ennél több, 11-50 doboz papír, tehát akár havi huszonötezer lapot is felhasználnak egy átlagos hónapban.

Összességében a vállalkozások fele 2016 végén ugyanannyit nyomtatott, mint a korábbi években, és ezen a téren nincs jelentős különbség a különböző méretű cégek között. A vállalkozások 28%-a szerint valamilyen mértékben kevesebb lett a nyomtatási mennyiség, viszont 17% többet nyomtat, mint a korábbi években.

A vállalkozások háromnegyedénél nem tartják számon, hogy egyes munkatársak vagy osztályok mennyit nyomtatnak, ám minél nagyobb a vállalkozás mérete - és minél több a nyomtatóinak száma -, annál tudatosabban kontrollálják a nyomtatások számát. A nyomtatás kontrollja a tudatosabb vállalkozások közel felénél kimerül abban, hogy nyomon követik printerek beépített lapszámlálóját. Csupán a tudatosabb vállalatok harmadánál kötelezik a munkatársakat arra, hogy a belépőkártyáikkal azonosítsák magukat a printer használatához. 

Összességében a cégek 86%-ánál próbálják valamilyen módon csökkenteni papírfogyasztást. A legnépszerűbb módszernek a kétoldalas nyomtatás számít, a vállalkozások 70%-uknál pedig a fénymásolás helyett inkább szkennelik a dokumentumokat.

Az iparban érdemes most dolgozni

Idén tízből négy vállalkozás készül fizetésemelésre, az ipari szektorban azonban ez minden második cégre igaz – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Létszámbővítésre a kkv-k ötöde készül, leginkább az ipari szektor és a középvállalkozások álláshirdetéseivel találkozhatnak idén a munkavállalók.

Azzal együtt, hogy a hazai cégek alig ötöde tervezi, hogy 2017-ben bővíti létszámát, jó hír, hogy mindössze egy százalék nyilatkozott úgy, hogy elbocsátásra készül az év vége előtt. Érdekesség, hogy miközben a mikrovállalkozásoknál csak 13% tervez létszámbővítést, a közepes cégeknél ez az arány 27%. vagyis egyáltalán nem mindegy, milyen méretű vállalatnál szeretne valaki elhelyezkedni 2017-ben. A különböző szektorok közül egyedül az iparban látható az átlagnál nagyobb mértékű létszámbővítési szándék a felmérés szerint.

 A kormányzat minimálbér emelési szándékát követően készült kutatásunk szerint a vállalkozások még nem reagáltak érdemben a bejelentésre, ugyanis gyakorlatilag nem változott a fizetésemelésben gondolkodó cégek aránya az előző negyedévhez képest. Idén a cégek 42 százaléka készül béremelésre, és terveik szerint átlagosan ez 4,6 százalékos növekedés lesz – derül ki a kutatásból. A fizetésemelési szándékot a cég mérete ugyan nem, a tevékenységi kör azonban nagymértékben befolyásolja: az iparban dolgozóknak van a legnagyobb (53%), az agráriumban dolgozóknak pedig a legkevesebb (29%) esélye a jelenleginél magasabb fizetésre. Az átlagos béremelés mértéke az ipari cégeknél 5,5%, a kereskedelemben 5,2%, a szolgáltató szektorban 4,3%, az agráriumban pedig 3,4%.

Megint két magyar kkv jutott eurómilliókhoz

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram égisze alatt 22 ország 71 innovatív kis- és középvállalkozása részesül rövidesen összesen közel 104 millió euró uniós támogatásban – jelentette be az Európai Bizottság.

A kkv-eszköz második szakaszában nyújtott támogatás 66 projekt innovációs tevékenységeinek (demonstráció, tesztelés, prototípus-készítés, bővítés, miniatürizálás, üzleti terv fejlesztése stb.) finanszírozásához járul hozzá legfeljebb 2,5 millió euróval.

A közlemény szerint a program 2014-es indítása óta Magyarországról összesen 18 vállalkozás kapott a kkv-eszköz második szakasza keretében támogatást. A legutóbbi fordulóban két magyar innovatív céget választottak ki: a GreenGlobePack Kft környezetbarát raklapok gyártására alkalmas eszközök fejlesztésére, a Streamnovation Szoftverfejlesztő Kft pedig molekuláris szimulációra alkalmas szoftver fejlesztésére fordíthatja az EU-forrást. Előbbi cég egy német vállalattal konzorciumban nyert összesen egymillió eurót, míg a magyar szoftverfejlesztő 985 ezer euróhoz jutott az uniós program keretében.

A legutóbbi forduló nyertes projektjeit 1534 pályázat közül választották ki. A program fennállása óta összesen 641 európai kkv jutott támogatáshoz a kkv-eszköz második szakasza révén. A következő fordulóra 2017. április 6-ig várják a pályázatokat. Összességében a program eddigi fordulóiban a spanyol, a brit és az olasz cégek voltak a legnagyobb számban a támogatáshoz jutottak között.

Egyre fontosabb az internet a magyar kkv-knak

Egy friss felmérés szerint egyre fontosabb szerepet játszik a magyar kis- és közepes vállalkozások életében az internet, a megkérdezett cégek közel 90 százaléka úgy érzi, súlyos gondot jelentene a cég működésében, ha egy hétig nem működne az internet. Ugyanakkor a cégek többsége árbevétele kevesebb, mint 1 százalékát fordítja számítástechnikai és távközlési eszközök beszerzésére és üzemeltetésére.

 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) 300 magyar kkv véleményét kérte ki az internethasználatról. A megkérdezett vállalkozások mindegyike használja valamilyen formában az internetet működése során, a legáltalánosabb felhasználási módok közé pedig az ügyfelekkel történő kapcsolattartás, a saját honlap üzemeltetése és az ügyintézés tartozik. A válaszadók több, mint fele az interneten tájékozódik a piaci folyamatokról és az új jogszabályokról, valamint itt keres üzleti partnereket és beszállítókat.

A hazai kkv-k 84 százaléka rendelkezik saját honlappal, és a többi felhasználási módhoz hasonlóan a honlap-üzemeltetés is a nagyobb cégekre jellemző: míg a 100 és 249 fő közötti cégek 89 százaléka, az 50 és 99 fő közötti cégek 91 százaléka rendelkezik honlappal, ez az arány a 20-49 fő közötti kisvállalkozásoknál mindössze 74 százalék. A honlappal rendelkező vállalkozások többsége esetében – 81 százalékuknál – a működtetést informatikai szakember végzi.

Az internethasználat elterjedtségének megfelelően a válaszadók közel 90 százaléka úgy érzi, súlyos gondot jelentene cége működésében, ha egy hétre leállna az internet. Az internethasználat fontossága ellenére azonban a megkérdezett cégek többsége (52 százalékuk) árbevétele kevesebb, mint 1 százalékát fordítja számítástechnikai és távközlési eszközök vételére és üzemeltetésére.

Cafeteriára nem telik a magyar cégek többségének

Nem léptek még a kkv-k az idei évi cafeteria szabályok módosítására. Az enyhe javulás ellenére tízből csupán négy vállalkozás tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. érdekesség, hogy a felmérés szerint már nem az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb béren kívüli juttatás, hanem átvette helyét a munkába járás költségének térítése, miközben a pénzbeli jutalom tartja dobogós helyét.

Enyhén javult a béren kívüli juttatást tervező cégek aránya. Ennek ellenére a munkavállalók idén sem számíthatnak cafeteria dömpingre, a vállalkozások mindössze 40%-a kalkulál ilyen jellegű bérkiegészítéssel.

„Fontos tisztában lenni azzal, hogy a kedvezményes, 34,22%-os közteherrel adható béren kívüli juttatások köre jelentősen leszűkült. Ide mindössze az évi maximum 100 000 forint készpénz kifizetése és a SZÉP Kártya tartozik, a tavaly is ismert alszámlákkal és összegkeretekkel. A helyi bérlet és az Erzsébet-utalvány viszont átkerült a magasabb, 49,56%-os adózású, egyes meghatározott juttatások közé, és havi, valamint éves korlátozás nélkül adható” – mondta el az eredmények kapcsán a K&H kkv főosztályának vezetője.

A különböző ágazatok igen eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát. Leginkább az iparban dolgozók számíthatnak béren kívüli juttatásokra (54%), miközben az agráriumban éppen fele ennyi cég (27%) tervez ilyen jellegű bérkiegészítést. A kereskedelemben az átlaggal szinte megegyező arányban (41%), míg a szolgáltató szektorban minden harmadik vállalkozás kíván élni a cafeteria lehetőségével. Régiós szinten is jelentős eltérés mutatkozik a cafeteria alkalmazásának népszerűségét tekintve. Jelenleg Nyugat-Dunántúlon és Pest megyében a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek fele szándékozik béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak (50% és 49%), míg Dél-Dunántúlon mindössze a cégek 30%-a gondolkodik így.

Az export felé fordulnának az európai kkv-k

A kisebb méretű vállalatok Európa-szerte exporttevékenységük bővítésével igyekeznek bevételeiket növelni, derül ki a UPS kutatásából. Ezalól kivételt jelent az Egyesült Királyság, ahol a cégek exporthajlandósága jelentősen csökkent a tavaly júniusi „Brexit” népszavazás után.

A UPS európai kkv-k export tevékenységét vizsgáló éves kutatása (UPS European SME Exporting Insights) közel tizenháromezer európai kis- és középvállalat tulajdonosának véleményét tükrözi. Az adatok tanúsága szerint egyre növekszik azon cégek száma, akik exportálnak, és ezzel párhuzamosan az átlagnál magasabb bevétel-növekedésről számolnak be. A kutatás szerint azok a cégek, akik exportálnak gyorsabban növekednek más cégeknél.

A tavalyi év a cégek világában is a júniusi brit népszavazásról szólt, melyen az EU-ból való kilépés mellett szavaztak a szigetország lakói. A kutatás készítői az Egyesült Királyságban a szavazás előtt és után is gyűjtöttek adatokat. Az eredmények pedig jelentős esést mutattak az egyesült királyságbeli KKV-k exporthajlandóságában a harmadik negyedév során. A szavazás előtt a brit KKV-k 36 százaléka várt emelkedést az exportjában, míg a szavazás után ez a szám 20 százalékra esett vissza.

Összességében a cégek 26 százaléka számított exportbővülésre a második negyedévben, míg a harmadik negyedévre a szám 33 százalékra nőtt. A 2016-os tanulmányunk azt mutatja, hogy azon kisvállalati vezetőknek több mint fele, akik a termékeik exportja mellett döntöttek, az elmúlt három évben folyamatosan növelni tudták bevételeiket. Míg azok közül, akik nem exportáltak, csak 31 százalék tudott növekedésről beszámolni – emelte ki Nando Cesarone, a UPS Europe elnöke.

Garantiqa: Két számjegyű növekedés a kereskedőknél

Egyre fokozottabb a verseny a magyar kereskedelemben, az érdekelt vállalkozások pedig a fejlesztések felé nyitnak: a többségi állami tulajdonban lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ugyanis tavaly 121 milliárd forint értékben  vállalt kezességet a kis- és nagykereskedelmi cégek által felvett hitelekhez, ami 26 százalékos növekedést jelent éves szinten. A Garantiqánál arra számítanak, hogy a következő időszakban még nagyobb lesz a kereslet a garanciakonstrukciók iránt, nem csak a kereskedelemben, hanem a többi ágazatban, például a mezőgazdaságban vagy éppen az építőiparban. 

A lakossági fogyasztás az elmúlt években emelkedő tendenciát mutatott. 2015-ben a naptárhatással tisztított adatok szerint 5,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a múlt év első 11 hónapjában pedig 4,7 százalékos volt a bővülés. A növekedés motorja a bérek és a reálbérek növekedése, a válság alatt elhalasztott vásárlások pótlása, összességében elmondható: a lakossági fogyasztás élénkülése miatt növekszik a kiskereskedelmi forgalom. 

A forgalombővülés ugyanakkor fokozottabb versenyt eredményez a kereskedelmi szektorban, az érintett cégek egy része pedig a biztonságos, garanciakonstrukciókkal kombinált hitelekkel igyekszik fejlesztéseket végrehajtani és megalapozni a további növekedést - közölte a Magyar Fejlesztési Bank-csoport többségi tulajdonában lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A tavalyi adatok szerint ugyanis a kis- és nagykereskedelmi cégek 8633 garanciaszerződést kötöttek a hiteleikhez, ami 13 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az érintett kereskedelmi vállalkozások által felvett hitelek összege 24 százalékkal 145 milliárd forintra nőtt, ezekre pedig a Garantiqa összesen 121 milliárd forintos kezességvállalást biztosított, ami 26 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget. 

Dr. Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója elmondta: a kereskedelmi cégek körében népszerűek a garanciakonstrukciók, amelyek lehetővé teszik olyan cégek számára is a hitelfelvételt, amelyek nem, vagy nem feltétlenül kapnának hitelt egy-egy banktól. A szakember szerint az, hogy a kereskedelmi cégeknél jelentősen nőtt a hitelösszeg és a hozzájuk kapcsolódó kezességvállalások összege, egyértelműen azt mutatja, hogy az érintett vállalkozások kedvezőnek látják az ágazat helyzetét és úgy vélik, a források segítségével növekedésben maradhatnak. Dr. Búza Éva arra számít, hogy a következő időszakban még több kereskedelemben érintett cég ismeri fel a garanciakonstrukciókkal kombinált hitelekben rejlő lehetőséget. Hozzátette: a garanciakonstrukciók minden más ágazatban, például az építőiparban, a mezőgazdaságban érdekeltek számára is megnyitja az utat a hitelforrások előtt. 

A Garantiqa a múlt évben egyébként összesen 346 milliárd forint összegben vállalt kezességet, ami 33 százalékos növekedést jelentett 2015-höz képest. A társaság szakértői arra számítanak, az idén tovább nő ez az összeg. Többek között azért, mert a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramjainak megszűnése miatt a mikro-, kis- és középvállalkozások számára a garanciakonstrukciók jelentik majd az egyik legköltséghatékonyabb megoldást ahhoz, hogy forráshoz jussanak.

Rákaptak a biztonságra a magyar cégek

Tavaly 33 százalékkal 346 milliárd forintra nőtt a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások hiteleihez vállalt kezességek volumene - közölte a többségi állami tulajdonban lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Minden ágazatban nőtt a 2016-ban kötött szerződések állománya, de voltak kiugró eredmények, a mezőgazdasági cégek esetében például 110 százalékos volt a növekedés.

Tavaly összesen 414 milliárd forint összegű új hitelhez mintegy 346 milliárd forint értékben nyújtott garanciát a Magyar Fejlesztési Bank-csoport többségi tulajdonában lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Mind a hitelek, mind a garanciaállomány esetében éves szinten 33 százalékos volt a növekedés. Dr. Búza Éva, a társaság vezérigazgatója az adatokról elmondta: “A 346 milliárd forintos kezességvállalás csak az új szerződésekre vonatkozik, a Garantiqa teljes garanciavállalási portfóliója a múlt év végén megközelítette a 463 milliárd forintot.” Hozzátette, az új hiteleknél és az új garanciaállománynál bekövetkezett 33 százalékos növekedés több szempontból is kedvező.

A mikro-, kis és középvállalkozások hitelfelvételi kedve javult és a hitelösszeg bővülése azt jelzi, hogy az érintett cégek a fejlődés útjára léptek. A garanciaállomány bővülése pedig dr. Búza Éva szerint többek között arra utal, hogy egyfelől a cégek biztonságra törekednek, másrészt pedig egyre több olyan vállalkozás ismeri fel, hogy az államilag támogatott garanciakonstrukciók segítségével akkor is kaphatnak banki hitel a fejlesztéseikhez, beruházásaikhoz, ha alapesetben a bank nem vagy nem feltétlenül folyósítana számukra hitelt.

A Garantiqa adatai szerint minden ágazatban nőtt az új garanciavállalások összege. Ezen belül a legnagyobb állomány, a 346 milliárd forintos tavalyi összeg 22 százaléka a szolgáltatási szektorban érdekelt cégekhez kötődött, 17-17 százalékkal részesedtek a nagy- és kiskereskedelmi cégek, szintén az építőipar és a feldolgozóipar 16-16 százalékos részesedése. “Ezek az ágazatok adták korábban is a garanciaállomány döntő részét, de tavaly jelentős növekedést ért el több ágazat. A mezőgazdaságban érdekelt mikro-, kis- és középvállalkozások esetében ugyanis a duplájára, pontosan 110 százalékkal nőtt az időszakban kötött szerződések volumene” - fogalmazott dr. Búza Éva.

A Garantiqa előrejelzése szerint a jegybanki hitelprogramok kifutása miatt a következő időszakban a garanciakonstrukciók egyre fontosabb szerepet töltenek majd be a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésében, ezen keresztül pedig a növekedésükben. Dr. Búza Éva közölte, hogy a társaság folyamatosan fejlődik, a piaci keresletnek megfelelő új konstrukciókat fejlesztenek, emellett fokozzák a hatékonyságot, többek között a garancianyújtáshoz szükséges adminisztráció mérséklésével. A Garantiqánál arra számítanak, hogy a múlt év végén 463 milliárd forintos teljes garanciavállalási portfólió 2017-ben 553 milliárd forintra nőhet, azaz közel 20 százalékkal gyarapodhat.

 

Akár 90 ezer új munkahelyet is teremthetnek a kkv-k

A magyar cégvezetők jelentős része pozitívan tekint gazdasági kilátásai elé, a megnövekedett megrendelések nyomán pedig közel 90 ezer új munkahely jöhet létre jövőre a hazai kkv-szektorban – derül ki a Budapest Bank által készített kutatásból. 

A felmérés szerint a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) tervezett beruházásaik közel felét (49 százalékát) hajtották végre az elmúlt 12 hónapban, ami a következő évben mintegy 10 százalékkal növekedhet. A vállalatvezetők felmérésben adott válaszai alapján az elmúlt évben megvalósult 1.085 milliárd forintos beruházási összérték a következő 12 hónapban elérheti az 1.211 milliárd forintot is, ami cégenként átlagosan 6,3 millió forintos beruházást jelent. A legambiciózusabbak a szektoron belül a közepes (10-49 főt foglalkoztató) vállalkozások: a tervezett beruházási összérték közel fele (568 milliárd forint) ebben a szegmensben valósulhat meg. 

Az eddigi évekhez képest a beruházások mögötti fő motiváció immár nem az amortizálódó eszközök pótlása, hanem sokkal inkább a hatékonyságnövelés és a kapacitásbővítés, ami azt jelzi, hogy a cégek elkezdtek bővülésben gondolkodni. A fejlesztéseket illetően a vállalkozások nagymértékben támaszkodnának az uniós támogatásokra: a beruházásokat a megkérdezettek közel harmada (27 százaléka) finanszírozná EU forrásból, további 12 százalék pedig állami program által biztosított pénzügyi forrást igényelne. Banki hitelt a válaszadók 8 százaléka, lízinggel együtt 14 százaléka venne igénybe. A foglalkoztatásra vonatkozó tervek is jelentős bővülést vetítenek előre: a megkérdezett vállalkozások mintegy harmada tervez létszámbővítést, ami összesen 86 699 új munkahely létrejöttét jelentheti jövőre. A tervezett létszámbővítés leggyakoribb oka a megrendelések növekedése.

Hitelszótár - Birkás Pálinka Kft.

Segítség a terjeszkedésben

 

 

Birkás István 1990-ben indította el családi vállalkozását. A pálinkafőzéssel párhuzamosan mezőgazdasági vállalkozást is indított, gyümölcsültetvényeket telepítettek, megalapozva ezzel a pálinkafőzés alapanyagait. A Birkás Pálinkát nem csak itthon szeretnék fejleszteni, hanem külföldi piacok felé is nyitnának. A vállalkozás bővüléséhez új piacokat kell találni, és újabb igényeket kiszolgálni, amihez a hitel nélkülözhetetlen.