A digitális átalakulás csak most kezdi elérni a magyar kis- és középvállalkozásokat, a cégvezetőket azonban többé-kevésbé intenzíven foglalkoztatja ez a kérdés, a digitális megoldások hatékonyságnövelő hatását pedig kevesen kérdőjelezik meg. A Budapest Bank kutatása szerint a következő öt évben várhatóan jóval nagyobb figyelmet kap ez a terület a hazai kkv-knál.

Az elmúlt 3 évben a 200 millió és 15 milliárd forint közötti éves árbevétellel rendelkező cégek negyede fordított 2 millió forintnál többet digitális fejlesztésre, 50 százalékuk pedig legfeljebb 1 millió forintot költött ilyen célra. A következő 5 évben a cégek 40 százaléka ugyanakkor lényegesen többet szándékozik digitalizációra fordítani, ötödük pedig teljes cégátalakítást tervez a digitális paradigmaváltás jegyében. Egyelőre a kkv-k alig több mint fele használ szoftveres támogatást a vállalati működési területeinek legalább egy részén, 44 százalékuknál pedig egyetlen funkciót sem támogat ilyen megoldás.

A leginkább digitalizált területek a pénzügy, az ügyfélkezelés, az értékesítés és a beszállítói kapcsolatok, a legkevésbé a marketing- és HR-funkciók használnak üzleti alkalmazásokat. A termelés- és gyártásirányítás az érintett cégek mindössze felénél kap valamilyen digitális, szoftveres támogatást.

Ezzel együtt csak a kkv-k ötöde gondolja, hogy le van maradva a piactól digitalizáció tekintetében, 60 százalék úgy véli, hogy a cég működése megfelel a piaci tendenciáknak. A válaszadók mindössze két százaléka látja úgy, hogy ő diktálja a tempót a többieknek. A haladók és élenjárók jellemzően a nagyobb, legalább 700 millió forint árbevétellel rendelkező cégek, valamint azok, ahol a tulajdonos vagy az első számú vezető 45 évesnél fiatalabb. A szolgáltató szektorból az átlagosnál több haladó vagy élenjáró vállalat kerül ki (30 százalék), míg a legtöbb lemaradó az építőiparban (37 százalék) illetve a mezőgazdaságban (24 százalék) tevékenykedik.

A digitalizációs fejlesztések célja a legtöbb cégnél elsősorban a papírmunka csökkentése, de sokan várják az átalakításoktól a vevőkiszolgálás minőségének és sebességének javulását, valamint a munkakörülmények javulását is. Jelentős változást azonban még a digitalizáció által legintenzívebben elért területeken is csak a megkérdezettek 40 százaléka vár, a többség kisebb léptékű változásokban gondolkodik.

A Budapest Banknál is elérhető MFB Pontos termékek közül több is közvetlenül támogatja a vállalkozások digitális fejlesztéseit. Van olyan vissza nem térítendő támogatással kombinált kedvezményes hiteltermék, amelynek a segítségével többek között helyben telepített vagy felhőalapú vállalatirányítási szoftverek is beszerezhetők maximum 75 millió forintos projektösszeghatárig. Az emelt szintű, pl. Ipar 4.0-hoz kapcsolódó fejlesztésekben gondolkodó vállalatok pedig 350 millió forintos projektértékig pályázhatnak egy másik kombinált termékre. Ez a március végéig nyitva álló pályázat lehetővé teszi akár automatizációs és robotikai eszközök beszerzését is.

A fentieken túl hamarosan megjelenik egy társadalmi egyeztetésen már átesett új, nulla százalékos hitelprogram is, amely a Digitális Jólét Program stratégiai területeit célzó fejlesztéseket fogja finanszírozni.